A tavalyi év egyáltalán nem hagyott kétséget bennem afelől, hogy ha megtehetem, idén is nyári fesztiválnak a lengyelországi Katowicében megrendezett OFF-ot válasszam. Tavaly év végén, ezért kb. 15.000 Ft-ért megvettem a hétvégi belépőt. Kicsit lutrinak gondoltam, de amikor kijött infóként 2016. decemberében, hogy a SWANS, a FEIST és a SHELLAC biztosan ott lesz, akkor már örültem. Aztán annak is, hogy a P.J. HARVEY turné is útba ejti, akkor meg már a legjobb döntésnek bizonyult. Tudom, „lesz a Szigeten is”, csak éppen a napijegy kerül jóval többe, mint itt a 3 napos bérlet. Igen, meg utazás, meg szállás. Ez is igaz, de itt a három napot meg lehet úszni 3 napi Sziget jegy árából. Tényleg!

Szóval, az utat megint autóval nyomtuk le, de nem akartunk túl korán indulni, azért sajnos csak az 5 órakor kezdődő angol ULRIKA SPACEK-ra értünk ki. Már javában ment a 2014-ben alakult zenekar koncertje, így csak néhány számot hallottam belőle. Jó volt az ének, bár kicsit lehetett volna tökösebb,  kicsit a Sonic Youth populárisabb cuccaira hasonlító gitár hangzással, egész erős basszus-dob alappal, gitározgatós, lassú kiállásokkal. Kicsit bántam, hogy nem láttam az elejét. A lemezüket meg fogom hallgatni, mert ugye erre is jó egy fesztivál, hogy ismeretlen bandákat ismerjen meg az ember.

http://www.ulrikaspacek.com/

Na, oké, azért is léptem le az ekőzőről, mert az Experimental Stage-en a SWANS gitárosa NORMAN WESTBERG kezdte egyszemélyes programját. Bevallom az első 10 percben betojtam, hogy mi is lesz ebből. Westberg egy asztal előtt, amin effektek voltak, az elmaradhatatlan gitárjával és egy looperel pakolt össze rétegeket, tekergetett ezt - azt, olyan alibinek tűnt a kezdés. Majd a közel 40 perces program felénél jöttek a zajok, az elszállós effektezések és egy tömény felhővé varázsolta a hangkollázsát, amit nagyon szépen vett vissza a végére egy kicsit, hogy ne legyen hiányérzete a hallgatóknak. Remek nyitány volt.

https://normanwestberg1.bandcamp.com/

Innen séta a Trójka Stage-re az angol IDLES koncertjére. A lemezüket meghallgattam, bár annyira nem vett le a lábamról. Élőben viszont hihetetlen nagyot robbantottak. Egy totális energiabomba volt az egész zenekar. A főgitáros totál őrületben volt, kemény riffek, néhol zajos gitárok, irgalmatlan tempó és olyan show, hogy csak bámultunk. A koncert végére a gitároson egy alsógatya volt csak, mert szétszedte őket a közönség. Szó szerint! Olyan fesztiválkoncert volt, ami irigylésre méltó! A lemez is feszes, energikus, de a koncert kétséget nem hagyott felőle, hogy ez élőben működik igazán! Az előző Westberges elszállásból, itt feszülés lett!

http://www.idlesband.com/

Erre a napra ha csak ennyi lett volna, az is megelégedéssel töltött volna el. De még jött a folytatás. Előtte azért egy kis lemezbörze. Hihetetlenül jó cuccok voltak, de az árak a tavalyihoz képest kb. 20 %-kal magasabbak voltak. Emiatt elég megfontolt voltam vásárlás ügyileg. Utána elindultam a City Of Stage-re a Steve Albini vezette SHELLAC koncertjére. Nagyon vártam, mert ugyan régóta hallgatom őket, de élőben még nem láttam. Semmi szarozás, nyitánynak a Canada, majd fokozva a My Black Ass. Az 1992-ben alakult csapat az eredeti felállásban Todd Trainer – dob, és Bob Weston basszus felállásban lépett színpadra, és egy szemnyi kétséget nem hagytak afelől, hogy mitől a noise-rock legendái. Ahogy meg is beszéltük barátaimmal – bocs, de nem tudom melyikőtök hozta fel -, kinézetre, mint három középiskolai tanár, aki eljött jammelgetni. Na jó, ennél sokkal több! Halál fegyelmezett volt az egész, már ami a gitárokat illeti. Trainer pedig félelmetesen technikás, hozta a tördelt ritmusokat és az egész ahogy megszólalt, az valami csoda volt! Főleg, hogy azért van így, mert van egyedi hangzása az egész zenekarnak, ami megkerülhetetlen. Megint bebizonyosodott, hogy nem kell máz és hangszeres tekerés, hogy valami üssön, szóljon és technikailag is adjon valamit. Persze voltak a „slágerek” is, ráadásul tökéletes volt az egész. Az elsőtől, az utolsó percig élveztem miden hangot! A setlist itt: https://www.setlist.fm/setlist/shellac/2017/dolina-trzech-stawow-katowice-poland-63e53a1b.html

A Shellac után mászkáltunk, majd belenéztünk a City Of Stage-en a kanadai énekesnő FEIST koncertjébe. Korábban nem ismertem, de belehallgattam. Nekem nagyon populáris volt, viszont egyáltalán nem igénytelen vagy tartalmatlan, de nem az én világom. Sőt nagyon is igényes zene. Élőben jó volt, de ott sem az én világom volt teljesen, de lemezekhez képest kicsit nyersebb és életszagúbb volt. A kisestélyiben való előadás is sokat dobott rajta, ugyanakkor jól szólt, nagyon jó zenészek voltak és az énekesnő gitározása és hangja is kellemes volt, így éjfél körül. Nem hiszem, hogy megnézném újra, de egyébként tetszett. Csak ahogy írtam, nem az én zeném.

http://www.listentofeist.com

Az első napra elég volt ennyi, így útitársaimmal a szállás felé vettük az irányt. Folyt.köv.