LEMURIA - Recreational Hate
(2017. Turbo Worldwide)
A New York állambeli Buffaloból származó Lemuriaról, olyan 2011 körül már írtam, akkor az lepett meg, hogy a legendás HC kiadó a Bridge9 adta ki a lemezüket, ami tök furcsa volt a zenéjük miatt. Azóta egy albumot adtak ki 2014-ben, amit nem hallottam, de most nem is arról lesz szó, hanem a 2017. decemberében megjelent Recreational Hate-ről, ami a negyedik nagylemezük.
Az album 10 felvételt tartalmaz, a szokásos trió felállásban. Igaz, a basszusgitáros poszton tagcsere volt. Így most: Alex Kern - dob, ének, Sheena Ozella - gitár, ének és Max Gregor basszusgitáros alkotja a zenekart.
Az album nagyon jól hangszerelt felvételeket tartalmaz, kellemes ének, gitár és néhol zongora centrikus dalokkal. Oké, inkább ének és gitár centrikus! Igazából, az jut mindig eszembe, hogy olyan "altercsajos" zene. Aranyos rövid szerzemények, amiben Alex és Sheena felváltva énekelnek vagy vokáloznak egymásnak. Nekem az egész album gitáros popzene. Csak azért, húznám rá az indie-rockot (vagy inkább pop), mert úgy jobban felkapja rá a fejét néhány ember. Az alig több mint, 30 perces album egyébként egy teljesen kellemes zenehallgatós anyag. Jó, könnyed dalokkal, némi country, némi garázs rock, éjszakába bámulás, folyópartos nézelődős hangulattal. Egyébként ami engem megfog benne azaz ének. Szerintem nagyon jó hangú a srác és az énekesnő is a zenével pedig igazán aranyos és kellemes zene, de nem tinglitangli szerencsére. Van benne valamiféle pozitív báj! Igaz, én a nehezebb zenéket szeretem, de hangulatfestőnek egyszer - egyszer érdemes lesz elő vennem.
Könnyed kikapcsolódásnak és akár háttér zenének nagyon jól választás! Utóbbit nem kritikának írtam, mert jók egyébként.
