(2020. Self Released)

Gondoltam keresek valami jófajta zajt, mert ahhoz éreztem kedvet az egyik ködös reggelen. Plusz nem csak az idő volt ködös,  hanem kellett valami ami kisöpri a fejemben lévőt is. Így akadtam rá a BLOOD BUILT EMPIRE új EP-jére. 

A trió Massachusetts állam, Somerville nevű városában működik, melynek tagjai: Jared Marsh - gitár, ének, Deb  Grant -basszusgitár, ének és Rob Adams - dob. A lemez hat szerzeményt tartalmaz és pont olyan, mint amit kerestem. Hamisíthatatlan egyesült államokbeli noise-rock lemez. A megszólalásból és számokból elég sok zenekar beugrott, de leginkább a Metz, a Drive Like Jehu, talán a Melvins. Persze lehetne még sorolni, de felesleges, mert maga ez a közel 20 perces anyag nagyon oké. Jól van keverve, egyébként nem annyira karcos, mint amire sokan számíthatnak, de piszok nagy erő van benne és ahol és amikor kell "megmarja" a hallgatót.

Először a nem túl jól szóló a számítógépem hangfalon hallgattam meg, majd előkapartam a fejhallgatóm és azon keresztül jött igazán át minden. Az első The Gun gitárjai egyből tépnek és kemény dob - basszus alapra épül a szám. A szöveg az iskolai vérontásokról szól és a szöveg ismeretében még jobban üt a zene. Baromi erős, vaskos kezdés. A második Hammer Head elejéről a Melvins ugrott be, aztán gyorsan el is felejtettem, mert le is daráltak egyből. Az egész szám nagyon feszes és feszült is.  A következő Negator-ban sem engednek az energiából, a gitár tép, a női vokál még tesz is ehhez a feszességhez és feszültséghez még egy keveset. A dal felénél kicsit fel lehet lélegezni, de csak azért hogy a következő váltás újabb bombát hajítson a hallgató fejébe. A végén az effektekkel való "játszadozás" is nagyon rendben van. A negyedik II egy instrumentális darab, ami a hangszeresek játékát hozza, ami a maga két percével szintén megfogott, nagyon jók benne a gitár mellett lépdelő basszus futamok és a  gitár effektezése, meg ahogyan a basszus és a dob hozza az alapokat. Zseniális két perc. A következő The Dagger-ről nekem a Sonic Youth ugrott be, de nem telepedet rám az érzés, hogy ez a nevezett banda lenne. Kicsit talán a vokálok miatt, talán még a punk felé is húz kicsit a dal. Mondjuk az előző négy jobban bejött. ebben meg a váltások tetszettek piszkosul és elég koszosan is szól. Megint csak a baromi erősek a női ének hátterek és gitár "behúzások". Az utolsó β eleje egy irgalmatlan noise-rock cucc  a lemez végére a maga két percével. A gitárok miatt legalább háromszor meghallgattam egymás után. Főleg az elejét, mert az baromi erős lett az utolsó fél perc. A többi idő meg zajozás effekt pedálokon keresztül.

Ez egy nagyon jó kis noise-rock lemez lett. Sőt ez a lemez olyan, amit szívesen megvennék fizikai formátumban is, de sajnos Európába nincs rendelési lehetőség. 

Elég lelkes lettem, azért gyorsan dobtam is a bandcampen 6 dollárt és néhány centet is érte a kasszájukba! Meghallgatni a bandcampen is meg lehet, de azért saját kütyün jobb hallgatni.

Meghallgatás, vasárlás itt: https://bloodbuiltempire.bandcamp.com/album/fractured

Fbook: https://www.facebook.com/BloodBuiltEmpire/