(2025. Self released)

A Szegeden alakult Kultivátort  a kezdetektől követem, a magyar mezőnyben  az általam kedvelt zenekarok közé tartozik. Tudtam hogy készül egy új anyag, ami most meg is jelent. A Torzító hegekkel gyógyul tulajdonképpen egy hatszámos EP, mi egyébként egyáltalán nem baj. Sokszor szoktam írni, hogy jó lenne ha hosszabb anyagok lennénk bizonyos esetekben. Náluk nem érezetem most ezt. Egyáltalán nem azért, mert nem tetszik, hanem mert annyira tömény, hogy ez nekem így pont rendben volt. Ezen a lemezen úgy van változás, hogy még sincs változás. De pont azért is írok róla, hogy ezt is kifejtsem. Néhányszor láttam már őket élőben és van személyes kapcsolatom is, így azt hiszem elég jól ismerem a zenekart. Ráadásul az EP-n van két olyan szám is amit korábban hallottam élőben is. Azokról volt már egy benyomásom.

Ilyenkor ég a  képemen a bőr, mert jó régen kaptam ezt a lemezt meghallgatásra, de utána elmaradt a recenzió írása. Pedig akkor kétszer is meghallgattam.  A napokban kotorásztam a zenéim között és újra rá akadtam és ismét fejhallgatót ragadtam. Annyira hihetelelenül jól esett, meg annyira el is szégyeltem magam amiatt, hogy miért nem írtam meg korábban, hogy mindenképpen úgy éreztem most pótolnom kell. A görög The Voodoo Drummers Duo zenéje nagyon más amit én szoktam hallgatni, de egyből vissza jött, hogy ez az anyag nagyon tetszett nekem elsőre is. A duót Chris Koustogiannis dobos és Stavros Parginos csellista alkotja, kiegészülve még egy - két vendéggel. Ez a lemez egy nagyon érdekes anyag, ami eleve ha a két alaphangszert nézzük már több lehetőséget rejt. A lemez egy igazi művészeti megnyílvánulás szerintem, nagyon különleges darabokkal. Nem véletlenül írtam darabokat és nem dalokat. Egy igazi zenei kísérletezés. A jazz, a kortárs zene és az experimental és progresszív zenei hatások  elegye.

(2025. The Ghost Is Clear Records)

Ide írhattam volna még egy-két kiadót, terjesztőt, de úgyse az a lényeg. Elsőre azt hittem, hogy a norse egy amcsi banda, mert hogy  a fenti kiadó az, meg a zenei is arra húzott. Valójában a nevezett zenekar olasz. Egyébként ha csak a  zene menne még gyanút sem fogtam volna, énekről mondjuk már annál inkább. Az olasz trió az első anyagát 2019-ben adta ki, ez a lemez a harmadik hosszabb játékidejű megjelenésük, de ez már azért nem egészen csak EP hosszúságú. Elég erősre sikeredett, mert még a lejátszómra is felraktam. Attól erős, hogy egy nagyon jó keverék és emiatt nem válik unalmassá és sablonossá. Aki olvassa a posztjaim az most egyből valami post-punkra gondol szerintem, de az olasz srácok nagyon nem ezt nyomják. Remélem nem sértődnek meg, ők punkként deffiniálják amit csinálnak, de nekem nem az jött le. Persze van benne, de van ebben a zenében más is. Még úgysem az számomra, hogy a bandcamp-es cimkéjükön is ott van ez a stílus megnevezés. A nevük egyébként tisztelgés Harold Norse amerikai beat költő előtt.  Bevallom én nem olvastam tőle semmit. Magyarul meg nem is találtam gyorsan semmit tőle. Mindenesetre, ha ilyenek az írásai, mint ez a lemez, akkor az ő dolgai is nekem valók. Visszatérve mi is van ezen a lemezen?

(Szöveg: Komakino'zine, Fotók:  Sándor László, link lent.)

Először nem akartam írni a koncertről, de mégis fogok mert csak dolgozik bennem tovább. Szóval a Trottel Records szervezésében meglepő módon nem a belvárosban, hanem a XVIII. kerület közepén lépett fel a kanadai DEAD BOB. Ráadásul mindez "matiné" keretében, vasárnap este. Ez a név egyenlőre nem mondhat sokat, sokaknak, de a NoMeansNo-jé szerintem igen. Az utóbb nevezett zenekar alapító dobosának John Wirghtnak az "új csapata" a Dead Bob, mivel a legendás trió már évek óta nem aktív. Pontosabban először elkészült egy zenész  barátokkal megtámogatott szólóanyag, majd John kitalálta hogy koncert is lesz, így lett egy zenekar aki koncertezik. A zenészek egyrésze a lemez készítésben is besegített egyébként. A koncert meghirdetésekor nem hallottam még az albumát, meg kicsit túlzásnak is tűnt, hogy azért mert a NoMeansNo egyik hangsúlyos tagja benne van ki kell emelni az ex zenekart a promócióba. Tévedetem. Az igazság az, hogy tényleg ki kellett. Mindjárt meg is magyarázom miért. 

(2025. Self Released)

Azt hiszem a Békésen működő das Latornak sem én leszek a legtöbb követőt hozó posztolója, mert valamiért annyira nem vagyok mérvadó. Viszont annyira tisztelem a hozzáállásat a zenekarnak, meg egyébként birom is amiket csináltak eddig is, hogy mindenképpen írni akartam róluk.  Szóval! A das Lator negyedik megjelenése ez az EP. Nekem a korábbiak is tetszettek, ahogy a most megjelent Feszültség is. A lemezen hat dal van. Egyértelműen post-punk, de abból is sokkal inkább a punk vonal. Ami nagyon tetszik benne és korábban is, hogy nincs semmi "izzattságszaga". Nincsen a hangzás teljesen kipolírozva szerencsére, hanem végig az volt az érzésem hogy ezt felrántották úgy egy az egyben. Oké, keverve meg megdolgozva megvan, de nem ezen van a hangsúly. A címe találó, mert a GidaDeath - gitár, ének, Melinda -:billentyűk, ének és  LexLator - dob, ének triója ha nem is feltétlenül  zeneileg, de szövegben meg az ének témákban mindeképpen behozta a  címet nálam érzés szinten. 

(2025. Sentient Ruin Laboratories)

Az elmúlt időszak meglepetés lemeze a Bristolban működő HATEFUL ABADON új anyaga. Eleve egy amerika kiadónál találtam rá kutakodás közben. A brit duót Tom “Swine” Price és Martin “Vice Martyr” Brindley jegyzi, akik a teljes anyagon több mindenen is játszanak. A zenekarnak jó sajtója volt korábban is, de nagyjából 14 éve nem adtak ki új lemezt. Meglepő volt számomra, hogy korábban nem hallottam róluk, mert ez a lemez annyira egyben van és annyira megfogott, hogy innentől biztosan bevésődik az agyamba a nevük. A Threat úgy különleges, hogy a hatások már akkor derengtek nálam, amikor utána sem néztem a dolgaiknak. Viszont hallgatás közben nem telepedett rám egyik sem, mert iszonyatosan jól ültették át a saját zenei világukra ezeket. Mondjuk sok minden nincs róluk fenn a neten, rádaásul az utolsó élő fellépésük is tíz évvel ezelőtt volt. A lemezen 8 szerzemény van és mindegyik elképesztően erős. Nem könnyűek, nem sablonosok, nem slágeresek, de nagyon oda vannak pakolva. 

(2025. Self Released)

Amennyiben ebben a hónapban csak ezt az egy elektronikus "pop" alapú zenét hallgathatnám meg, akkor is elégedett lennék. Ugyan felcimkézve post-punknak van a KANN KEIN DEUTSCH, de szerintem nem az. Ez egy marha jó synth-wave, elektronikus post-punk-szinti-pop EP Long Beach-ről. Mondjuk elég populáris ezekben a műfajokban. Egyébként ha nem tudnám, hogy az USA-ból jön, simán azt mondtam volna, hogy Németoszágban vagy az Egyesült Királyságban készült. Zeneileg szinte teljesen szintetizátor az egész anyag, férfi énekkel. Az ének és az egész zene megálmodója Donald Ashton, aki nekem tetsző munkát végzett a bemutatkozó anyagán. 

Ugyan nem szoktam egy az egyben átvenni dolgokat, de a blinblindblind kiadó újabb izgalmas estét rakott össze 2025. szeptember 13-a szombatra. Mivel az előadők közül csak Proteleki Áront ismerem, így  muszáj most a felhívásukra hagyatkoznom. Az tuti, hogy érdekes és különleges élmény lesz a program amit összeraktak. A részletekért, helyszínért - írj emailt a weare@blindblindblind.com címre!

"

• berlinből érkezik a Mieko Suzuki vezette Contagious trió az avantgarde kísérleti zene és az elektronikus club zene határvidékéről, trombitával, lemezjátszókkal.

(2025. Self Realased)

Azt gondoltam a lemezcíméről, hogy ez valami oroszországi cucc lehet. Aztán kiderült számomra, hogy egyáltalán nem az, hanem török. Az Ankarában működő BEZ LITSA egy duó, amit Emir szintetizáior, ének, gitár és Arda basszusgitár felállásban működtett. Próbáltam megérteni, hogy az amúgy is ma meghatározó török dark-wave szintéren miért játszik valaki orosz post-punkot. Annyira jutottam, hogy talán azért mert ezt szereti. Ugyea legegyszerűbb válasz. Mindenesetre elég szokatlan. A bemutatkozó anyag 6 számot tartalmaz, ami alig több mint 20 perc. 

(2025. HVG Könyvek)

Mit keres egy ilyen témájú könyv a blogon? Mi köze a zenéhez? Utóbbi kérdésre a válasz hogy igazából semmi, ha csak az nem, hogy a szerző az általam nagyrabecsült Leukémia zenekar basszusgitárosa. Az első kérdésre meg az, hogy szerintem ez a könyv nem csak nekem lehet érdekes. Mondjuk engem érdekelt is, mert mégis csak van némi "papíros kötődésem" is a címben szereplő társadalomtudományhoz. Attól is érdekes lehet másnak is, hogy eléggé olvasmányos  és nem igazán kellenek  szociológiából az alapok sem hozzá hogy követhető legyen. A szerző mindent elmagyaráz, amit behoz a témával összefüggésben. Jancsis Dávid jelenleg a San - Diego-i egyetem szociológia professzora, aki a doktori címét az Egyesült Államokban szerezte szociológiából. Ez a könyv eredetileg 2024-ben angol nyelven jelent meg az USA-ban. Ez azért is fontos, mert hangsúlyozom hogy ez a könyv eldőslegesen egy tudományos munka és nem történetek elmesélése. Ettől függetlenül azért persze nem kell sokat gondolkodni bizonyos helyzetek leírásakor, hogy kik lehetnek a személyek bizonyos helyzeteknél a "sorok között". Akit meg nevesítenek, elődlegesen nem csak a kutató, hanem az intejú alanyai is, azokat meg úgyis tudja, "ismeri" mindenki. Mondjuk 2009 előttiek leginkább akkor fejtehetőek meg, ha valaki régóta követi a poltikai mozgásteret is. Ugyanis a könyv nem feltétlelnül csak a jelenlegi állapotokról szól, hanem visszanyúlik a 2009 előtti időszakhoz is. Plusz nem csak a politikai szintről van szó, hanem a különböző társadalmi csoportokban megjelenőkről is.  A korrupció több formáját is bemutatja, továbbá korábbi és jelenlegi társadalmi mintázatait és azok változásait is érinti. Az elméletek egyébként nem "nyomják agyon" az olvasót szerintem, de nagyon érdekesek.

(2025. Self Released)

Nem is olyan régen írtam az olasz a/lpaca lemezéről, erre most a nevezett zenekar két tagja, meg a szintén olasz Submeet két tagja feldobott egy 3 számos Demo_1 című anyagot NORMATIV név alatt a bandcampra. Ráadásul a meglepetés csak azután ért, hogy elkedzdtem hallgatni  az Andrea Zanini (Zannunzio) - ének, szintetizátor, Andrea Guardabascio - gitár, Christian Bindelli: basszus, ének és  Andrea Verrastro - dob, ének felállású négyes alig 15 percét. Tényleg jó nagy gyűjtő fogalom lett a post-punk, mert hogy ez az is meg nem is az, az tuti. Akkor mi?

(2025. Self Released)

Megint csak egy anyag és egy előadó, amiről szinte semmit sem tudtam összvakarni a neten. Viszont negyon tetszett ez a 3 számos EP, aminek a címe is csak ennyi. A szerző egy Holly Reed nevű úr, de nagyjából ennyit tudtam meg. A lemez nincs túl játszva. Totál '80-as évek eleje, Factory Records felling és ezzel szinte mindent elmondtam. A lemezen a legendás TR-808-as dobgépet használja az alaphoz és ehhez jönnek a nagyon finom gitárok, a cammogó basszusok. Plusz háttér elektronikus hangkíséretek. Minimalist és nagyon szellős mind a három szám. Viszont merengéshez tökéletes anyag. Nekem egyébként nagyon teszik az énekhangja, kár hogy az utolsó dalban nincsen ének. Ebben a lemezben az a különös, hogy semmi sem különös. Stílus: minimal-wave, cold-wave, postpunk talán vagy mindegyik. Rövidke, de jó kis anyag.

Meghallgatásért, letöltésért meg kattints!

(2025. Tesco Archaic Documents)

Valaki beüti a "power electronics" kifejezést mint zenei stílust a böngészőbe, az első találatok egyike lesz a németországi Mannhaimben működő GENOCIDE ORGAN nevének felbukkanása. A zenekar 1985-ben alakult és azóta is aktív, számos albummal és kiadvánnyal az évek során. Sok mindent  nem lehet róluk találni a neten, mert interjút alig adtak és amúgy sem nyomják magukat. Viszont az biztos, hogy erős rajongó táboruk van, mert szinte minden lemezük előrendelésben elfogy. Ahogy az év elején megjelent OSAKA KEMPEITAI is. A zenéjük brutálisan nehéz - ami néhol inkább zaj -, erős elektronikára, industrial elemekre épített, a mondanivalók meg háborúról, embergyülöletről, konfliktusokról, hatalomról és hasonlókról szólnak. Sokszor rebesgetik velük kapcsolatban a fasiszta cimkét, bár nyílt állasfoglalása sem most, sem korábban nem volt a GO-nak ezzel kapcsolatban. Igazán ami fontos és nem kezdünk el ideológiákat keresni a tartalmak mögött a témáik azok nélkül is  nagyon erősek. Pont annyira jelennek meg brutálisan, ellentmondásosan a felvételeken, mint amiről azok szólnak vagy ahogyan zenekar megszólal. Ez a lemez egyébként egy 2023-as Japán koncertanyagnak a lenyomata. 

(2025. Self Released)

Borzalmasan "nagy zaj" van a zenében is, emiatt sokszor nagyon kell kaparjak az emlékeimben, hogy hallottam-e már valamit korábban vagy nem. Miért is írom ezt? Azért mert az orosházi báziusú TieF Lärm zenéjét már korábban hallottam, de teljesen kiesett. Egy szerencsés véletlennek - már ha va ilyen - köszönhetően találkoztam Feldmann Tiborral, akivel beszélgettünk erről - arról majd kiderült, hogy Ő áll a név mögött. Utána az Ő segítségével jöttem rá arra is, hogy a 2023-as New Horizon: Hungarian Electro - Industrial Complation-on volt egy dala, amről írtam és külön kiemeltem a szezeményt, mert nagyon tetszett. Most nem erről lesz, hanem a tavasszal megjelent Monogram című EP-ről. 

(2025. Eventuallyitwillkillyou, Self Released)

Ez egy igazán érdekes anyag, mai a Svájcban élő fiatal hölgy BLANCHE BIAU szóló anyaga. A fiatal svájci producer  második teljes lemeze a Heartcore. Az első anyaga több mint 3 éve jelent meg. Az egy "hálószoba" projektként állt össze, de én ebben is érzek egy ilyen "bájt". Egyébként nekem az első lemez is tetszik. Stílusokban viszont ez a lemez jobban kevert és ettől érdekesebb az új anyag. A lemez fizikai formátumban az Egyesült Államokban fog kazettán megjelenni. Digitálisan már elérhető a kiadó lenti linkjén. Megvásarolni  Blanche Biau bandcamp oldaláról lehet majd. Bár azt hiszem július 16-a volt a hivatalos megjelenés és még nincs nyitva a letöltés.