(2018. Self Released)

Megint ráakadtam valami érdekes energia és noise-rock bombára!  A Cutty's Gym egy glasgow-i négyes fogat, amely nem ma kezdett együtt muzsikálni, mert ha jól kerestem rájuk, akkor Lunch címen 2014-ben megjelentettek már egy EP-t és néhány koncertet is már maguk mögött hagytak az elmúlt években. Ezen kívül, sok érdemi infót nem találtam róluk, de az biztos, hogy a Zante a 2018-as EP-jük.

Az EP hat szerzeményt tartalmaz, majdnem fél órában. A Zante egyébként kazettán és digitális formátumban jelent meg, szóval  ebből arra is lehet következtetni, hogy Ők sem egy agyon reklámozott és sok ezer rajongóval rendelkező skót zenekar. Ami egyébként nem baj és nem is jelent semmit, a mai zenei dömpingben. 

A nyitó Can I Eat? első taktusai és az ének is egyből bevillantotta a Shellac-ot, a gitár hangzásról és az énekről is az ugrott be, meg a horvát Joe4 szerzeményei eleinte. Jellemzően masszív zajos gitár, tempós dob, kiabálós ének. Aztán a folytatás a Dance Stance is egy jó fajta dob kalapálással kezdődik, tördelt gitár riffek, majd átveszi a szerepet a gitár -dob darálás. Maga a szám már talán kicsit meg van sózva  punkkal is, de azért csak marad a noise-os hangzás, meg a dühös ének. A harmadik Batboy-ban az ének veszi az erőt tovább, a gitárok nagyon fura kitekert dallamokat játszanak, a dob és a basszusgitár jó vaskos tempós alapot ad alájuk és minden "ropog" a feszültségtől. Kicsit már egyfajta pszichdelikus - noise rockot éreztem ebben a számban, de azért ezt nem bontják ki marad az energikusság felé való húzása a szerzeménynek. Van benne egy kiállás, ami után ismét minimalista, de őrült gitárok jönnek, ami a vége megint egyfajta furcsa, dob - basszus döngölésbe és gitárzajozós, súlyozásba csap át. Az őrület nem hagy alább a következő Anfanger-ben sem. Nagyon fura "kaparászós" gitárhangok, jó tempók és megint  őrjítő ének, a szám közepén, meg ismét valamiféle punkba hajló tempó váltás és minimalista gitározás, hogy utána az ének megint leüvöltse a fejünket, majd végig feszkót fokozó gitár riffelések - amik inkább zajos cucc, mint a szó szoros értelmében vett riff -,  jönnek és törések és tempó, tempó, őrület, tempó, ritmus tördelés, azért hogy ez meneteljen körbe - körbe. Az utolsó Cix-be is rendesen bele - bele bólintottam annyira energikus, zajos és erős, mellé meg még elég katartikus is. Persze a közepébe ennek is raktak egy kis fura lassítást "beteges" gitár bepengetésekkel, de csak úgy csinálják, hogy a dob - basszusalap vastagsága megmaradjon, a legvégére meg szétkalapálják a biztonság kedvéért még az agyadat.

Mi jut róla eszembe? Shellac, The Jesus Lizard keverék, kis punk áthallással,  atombomba energiával glasgow-i mélyéről.

Letöltés: https://cuttysgym.bandcamp.com/releases

Fbook: https://www.facebook.com/CuttysGym?fref=ts