(2019. Self Released)

A seattle-i VOYCHECH-ről már többször írtam. Ennek az oka az, hogy a kezdetektől követem őket és nekem nagyon bejön amit csinálnak. Tudom, már unalmas lehet tőlem, de a jó fajta noise-rock mindig közel állt hozzám, más stílusok mellett is. Vojcsekék meg jó noise-rock alapokra húznak bele-bele kicsit más stílusokat is, meg valahogy a korai gitáros zajrock sallang mentességét érzem bennük és ez nagyon tetszik. A srácok rajongó tábora szerencsére egyre nő és Ők sem állnak le. Nagyon jól bizonyítja ez a két számos anyag. Sajnálom, hogy csak kettő!

Az első Long Walk-ban jönnek a noise-rockos, masszív alapok és az erő. Kőkemény, feszes dob - basszus, "körfűrész" gitárok, de a stílushoz illően. Az ének megint marha erős, ami még tovább van támogatva egy csomó háttér vokállal, aminek bizonyos részei a hard-core bandákat idézte bennem, a másik része meg nagyon nem. De nagyon egyben vannak!

A második Grenada, " tipikus" VOYCHECH: a rájuk jellemző énekkel, vokálokkal és a gitárhangzások is vissza köszönnek a korábbi lemezükről. A döngő basszus és a dob az alapzat, a "rárakott" ének, a zajos gitár meg a felépítmény. A szám végére meg a szokásos "csorda" ének. Megint összeraktak két olyan szerzeményt, amit vagy tízszer meghallgattam egymás után. Gratula! Remélem érik már az új lemez!

Letölteni innen: https://voycheck.bandcamp.com/album/long-walks-b-w-grenada

Meghallgatni itt is: