RAT SPHINX - Rat Sphinx
(2022. Self Released)
Már megint sikerül kifogni egy olyan bandát, amiről nulla infó van. Azt gyanítom, hogy a RAT SPHINX egy "személyes" zenekar lehet. Mondjuk a hangzásról bizotsan nem ez jutott az eszembe, mert elég vastag, karcos és lendületes. Aztán persze totál benne van, hogy nem az. A bandcamp profilon kívül tényleg semmit, de semmit sem lehet találni róla/róluk. Annyi meg van, hogy az egyesült államokbeli Portlandben működik és "odacsap a falhoz" rendesen.
A hatszámos lemez a második anyag ami megjelent tőlük/tőle. Milyen zene? Nagyon feszes, néhol rohadt kemény noise-rock vagy ahhoz közelítő, talán underground grunge - noise rock keverék. Esetlegesen olyan Hammerhead szerű vonal szerintem, de néha még annál is vastagabb. Máskor meg kicsit a '90-es évek elei amcsi gitár undergroundja ugrott be. Az első "noise" track kicsit darabosabb meg sötétebb, a második meg inkább daráló.
A harmadik Cadaver Heart pont olyan, már említett '90-es évek underground gitáros cucc. A két első nyitó súlyos, "flexelős" noise cucc után talán jól is jön pihenésnek az ilyesmi. Mondjuk az ének nem annyira stabil, néhol hamiskás, de pont ettől olyan kis "csináld magad" szagú, amit én mindig is értékeltem. Jó hosszú dal, meg a végén megvan az egyfolytában ugyanazt pengető megszólalású zajozós gitár is. Mégsem válik unalmassá. A negyedik The Silent City is egy kísérletezgetősebb darab a maga módján. A delayzett gitárokkal, majd a bejövő torzított gitárokkal. Amik néha nekem a noise-rock, meg a metal határán egyensúlyoznak, de nem engedik el őket, hogy túl csorduljanak és valamelyik kiömöljön a fém vödörből.
A végére megint jön két nehezebb darab. Az ötödik kicsit beborultabb noise-rock-os cucc, a záró Kiss the Baby-ről meg a esküszöm, hogy a korai Nirvana jutott eszembe. Minden szempontból. Ettől függetlenül egy erős záró darab, a majd öt perc menetelésével, meg a majd 3 perc gitárzajával, meg egyebekkel. Egész jó. Az egész.
