TRUE LOVE - The Pact
(2018. Triple B Records)
Elég fura név egy hard-core bandának, először nem gondoltam, hogy stílusban az lenne. A True Love egy Detroitban működő zenekar, amelynek a The Pact a második teljes lemez anyaga. A zenekar 2013-ban alakult és ezen kívül kb. semmilyen infót nem találtam róluk, azon kívül, hogy talán öten vannak. Két gitár, basszus, dob és ének. (Na, jó nem is nagyon kerestem.) Gyanítom, hogy a nálam nagyobb hc fanok ismerik is őket, én nem ismertem eddig. Hatalmas öröm számomra, hogy most mégis hallottam róluk.
A 2013-ban alakult, olasz triónak a Hidden Twin a második teljes nagylemeze. Sok infóm nincs róluk, szóval nem is fárasztok vele senkit. Viszont, a lemezzel annál inkább. Szereted az experimental-metalt? A noise-rock-ot, ami egy kicsit pszichedelikus? Amennyiben igen a válasz: akkor egy próbát mindenképpen megér a lemez meghallgatása. Igaz, azért ez így túl egyszerű lenne...
Nem tudom mennyi magyar dark-ambient megjelenés van egy évben, de hozzám elég kevés jut el. Persze jóból is megárt a sok, mert azért nem könnyű mindig ilyesmit hallgatni. Fergeteges jó kedvet nem hiszem, hogy bárkinek is okoz a műfaj folyamatos hallgatása, befordulni és abban is maradni, meg nem igazán van rendben. Legalábbis nekem nem. Ennek okán, mondjuk nem is túrom a netet állandóan a színtér előadói után. Tavaly év végén a magyar Far From... Records gondozásában még is megjelent kazettán(!) egy ilyen anyag az ODVAS-tól, amit eljutott hozzám. A négy számos kazetta egy szóló project első bemutatkozása.
A New York állambeli Buffaloból származó Lemuriaról, olyan 2011 körül már írtam, akkor az lepett meg, hogy a legendás HC kiadó a Bridge9 adta ki a lemezüket, ami tök furcsa volt a zenéjük miatt. Azóta egy albumot adtak ki 2014-ben, amit nem hallottam, de most nem is arról lesz szó, hanem a 2017. decemberében megjelent Recreational Hate-ről, ami a negyedik nagylemezük.
Kissé lázas, beteg állapotomhoz kerestem valami lazulós zenét. No, az nem sikerült, de zúzdát annál inkább! Persze jobban nem lettem tőle, de mindenképpen figyelemre méltó találat lett. Az eredmény az olasz Selva néhány hete megjelent, két számos DOMA című album lett. A csapat trió felállásban működik és 2013-ban alakultak. A zenekart Alessandro Andrioli - gitár, ének, Andrea Pezzi - basszus, éneke és Tommaso Rey dobos alkotja. 
A francia Dirge tevékenységét olyan 2000 óta követem. Az első pár lemeze a post-metal/sludge felé húzott, félig-meddig talán egyfajta Neurosis oldalvízként tudnám jellemezni. Ezt semmiféleképpen nem totális negatívumként értem. Abban az időben nagyon erős, izgalmas lemezeket jelentettek meg, és nagyon nehezeket is. Az utolsó három albumon viszont már elkezdődött egy folyamat, ami a fent felsorolt stílusokról való leválást vetített előre. Az utolsó, 2014-ben megjelent Hyperion már szinte teljesen egy másfajta irány felé mozdult. 
Ez az a név az, ami sohasem hagy hidegen. Már akkor sem hagyott, amikor először hallottam, de még egy hangot sem hallottam tőlük. Valahogy mindig kiráz a hideg tőle, mert nem asszociálok semmi másra, csak a szó puszta, valós jelentésére. Igaz, akár a zenéjükre is gondolhatnék, mert ők nem mondanak semmit ezzel kapcsolatban. Majdnem két éve, a belga Raketkanon előtt láttam őket, ahol nagyon energikusak és meggyőzőek voltak. Most itt az új kislemez, hat számmal.
A tavalyi év utolsó posztjai között volt az orosz System Morgue válogatás lemeze. Erre alig kezdődik el az év és itt az új anyag.
A Pozvakowski azon kevés zenekarok egyike, amely minden lemezét várom, hogy megjelenjen. Ennek az egyik oka, hogy a saját műfajukban szerintem a legjobbak itthon; a másik, hogy nem volt még olyan lemezük, ami a meghallgatás után ne került volna fel a polcra, és napokig ne agyalgattam volna rajta. Továbbá, nem jutott eszembe, hogy egy lazacsuklós frizbi-mozdulattal a sarokba íveljem a többi, "ezt is hallottam" közé.
Igen ritkán szoktam kapni megkereséseket, hogy írjak zenékről, de ez most egy ilyen megkeresés eredménye. A link Franciaországból érkezett, egy madagaszkári gyökerekkel rendelkező zenésztől, Hery Randriambololonától. Ujjaya nevű projectjéből leírása szerint, egy etno-ambient stílusban 2016-ban megjelent, élőben előadott és összerakott anyagot küldött. Ez azért kicsit több annál...