BLEIB MODERN - Bleib Modern
(2024. Young & Cold Records & Bleib Modern)
A post-punknak nevezett - bár lassan minden az - mezőnyből, először láttam koncerten láttam őket, kedvencem lett a német BLEIB MODERN. Addig egy számot nem hallottam tőlük. Sikerült élőben azóta kétszer is megnézzem, hallgatnom Őket, ahol is sikerült begyűjtenem az anyagaikat. Tavaly kicsit csalódott voltam, mert egy feldolgozás lemez jelent meg, ami ugyan elég jóra és kerekre sikerült, de mégsem a zenekar stúdió lemeze volt. Nagyon vártam az új anyag megjelenését, mert a beharangozója elég bizakodásra adott okot. A napokban meg is jelent a lemez, amit jól meg is hallgattam. Feljebb azt írtam, hogy post-punk, de azért szerintem a zenekar most túl lépett ezen az egy kategórián.
Az új lemeze 11 felvételt tartalmaz, amiből az első és az utolsó szám, egy fajta intro és outro. Nem sok köze van a hangszeres dalokhoz, viszont marha jó fel és levezetés. Hihetetlenül jól van adagolva, mert az első két szám a Traum/Boy és a Everywhere Go a karcosabb szerzemények közzé tartozik. Nekem nagyon tetszenek a gitárok és az ének is bennük, mert nem ül fel a trendi hangzásra, hanem egy kicsit nyugtalanabb és nem is sablonos a megszólalásuk. Valahogy már ezek után éreztem itt nem lesz baj! A hármas T.W.T.I.A. egy lassúbb darab, amiben nagyon jó háttérhangok voltak, olyan jó fajta cipőbámulós dal, de abból sem az elfolyós fajta, hanem van egy karaktere az egésznek. Igen, kicsit dark, kicsit cold-wave, talán néhol shoegaze. Nagyon kellett. Ezután megint egy lassabb dal jön a Fremder Jungel, ami meg még inkább a sorolt dolgok között egyensúlyoz, egyébként a gitárokról eszembe jutott a '80-as évek berlini undergroundja is a füstös klubokkal. Eszméletlenül izgalmas a kis surf-rock hangzású pengetés benne, pedig a szám nem az. Imádni való darab, ahogy a végén megjönnek a ködös gitárok a vokállal. Beleszakadás!
A hatos szám egy német nyelvű dal. Sok elektronikus dobbal, lüktetéssel, merengéssel és kicsi popularitással, de baromi jól felépítve. Két és fél perc körül van egy leállás, egy nagyon hatásos szünettel, megfogó gitárhangokkal, háttérrel. Tökre érződik, hogy valami készül. Jön a szöveg újra, csak éppen angolul és visszatér egy nagyon erős pulzálás ami átvezet egy szinte táncos wave számba. Ez a dal már nagyon popos, de mégis van mélysége! Szerencsére semmi felesleges sallang nincs benne. A levezető utolsó 45 másodpercet, meg külön ajánlom!
A hetes Es Geht Mir megint csak nagyon jól sikerült, kicsit dark-wave melankólia, komótos basszussal és nagyon behálózó énekkel. Nagyon magával vivő, kicsit lassan csordogáló darab, de nagyon "megéreztem" ezt is. A következő Feeling Great a beharangozó videója a lemeznek, amit hallottam már. Azt hittem ez lesz a legjobb dala lemezen, de nem lett igazam. Főleg, hogy eddig mindegyik tetszett. Jó ez is nagyon rendben van, de a lemez csúcsa nekem az ezt követő To Recover At All. Milyen már, hogy egy refrénnel kezdődik a dal, ami vissza - visszatér és benned is marad a füledben. Másodjára már dúdolgattam is. Nagyon jó dal, kötelező darab! Ügyes húzás, hogy az utolsó két szám a két tempós után egy kicsit visszaülteti a hallgatót a merengésbe. Nagyon hatásos zárás.
A BLEIB MODERN lemezén nekem nem volt rossz vagy unalmas kompozíció! Annyira jó arányok vannak benne, a korábbi gitárok is jól jönnek vissza, de nagyon jó egyensúlyban van a hangszerelésben az elektronika és hangszeresek játéka. Én úgy éltem meg ez a lemezt, hogy megérte 3 évet várni rá, mert jót tett a srácoknak, hogy nagyon megérlelték ezeket a dalokat. Persze, címkézzük post-punknak, cold-wave-nek, popnak, de Ők szerencsére nem ragadtak bele egy hangzásba. Megmaradt a kicsit hűvös hangulat, de nem a tucatba tartozik. Nem csalódtam bennük! Most már csak azt kell kitalálni, hogy honnan rendelem meg a legolcsóbb postával az albumot, mert ott a helye a többi között.
Meghallgatás, rendelés itt (persze a posta hozzánk, nagyon drága):
