A 2015-ös év számomra eddigi legjobb hangulatú koncertje a holland The Ex Cserhátszentivánon tartott fellépése volt. Ezután az igazán tüzes, az Etióp Fendikával tartott családias koncert után természetesen sikerült lemezvásárlásba is bonyolódom. Én azok közé tartozom, akit a bakelit gyűjtők azért tartanak őrültnek, mert cd-ket vesz, a „többiek” meg azért, mert egyáltalán lemezt vesz. Ezen az estén vettem három cd-t is. Az egyik szerzemény ez a dupla koncertlemez, ami a zenekar legfrissebb megjelenése.

A több mint, 30 éves holland The Ex egy nagyon figyelemre méltó zenekar. A punkból indultak, de már akkor is látszott, hogy valami nagyszerű egyediségre törekszenek, leginkább hangzásban és mondanivalóban. Ma már leginkább jazz-punknak kategorizálható a zenéjük, még ha hülyén is hangzik, némi etno szállal és az improvizációval, a jazzel is találhatunk kapcsolódást. Magyarországon először a Kampec Dolores első lemezének felvételeinek elkészítése kapcsán kerültek a köztudatba(?). Ennek a kapcsolatnak a gyümölcse a sokak által ismert Hidegen fújnak a szelek feldolgozásuk. A '90-es évek elején készítettek nagylemezt a legendás csellistával Tom Cora-val (felléptek Budapesten a Tilos az Á-ban is), játszottak együtt Thustone Moore-al a Sonic Youthból, Peter Brötzmann szaxonfonossal, Matt Gustavson jazz – free - jazz szaxofonossal (ezen a lemezen, egy ilyen felvétel is szerepel) és még sok más legendával. Ők csak a legismertebb nevek, de számos fúvós hangszeressel, táncossal, költővel és zenésszel működtek együtt a több mint, 30 éves fennállásuk alatt az élő fellépéseik során.

Ez a dupla cd formátumban megjelent album a címben nevezett amszterdami Bimhuis Jazz Klubban, az elmúlt majd 25 évben rögzített a The Ex zenekar vendégekkel kiegészült koncertjeinek válogatása. A zenekar ezen a helyszínen tizenkét koncertet játszott, így volt miből válogatni. Igaz, az első lemez „csak” 3 különböző koncertből áll össze, míg a második hatból. Az első lemez a '90-es évek első felét, a második a 2000-es évtized elejéről és a 2010-es elejéről valók, 2015-ig bezárólag.

Az első lemez legnagyobb részén több fúvós hangszeres működik közre, mint pl: Ab Baars szaxofonon, klarinéton, Walter Wierbos – jazz harsonás, továbbá Han Bennik dobon és az akkor még aktív - a mai napig nagy kedvencem – Dog Faced Hermans két tagja Marion Coutts trombitán, énekkel és Colin Mclean basszusgitáron, ugyan ebből a zenekarból Andy Moor gitáros, akit nem kellene külön említeni, mert ő a The Ex-nek is tagja 1990 óta. Ezután a felvezetés után, aki ismeri a zenekart, csodálkoznék, ha nem kezdene el most a letöltő oldalakon keresgélni. Aki nem ismeri, annak itt az ideje érdeklődni, mert a lemez felvételei zseniális hangulatot árasztanak. A zenekar védjegyének számító karcos gitárhangzás, a Katherina Bornefeld kolompoló, töredezett, sokszor tört ütemei adják az alapot a vendégek fúvós őrületéhez és énekéhez. Ezekben a dalokban, a 2009-ben kilépett GW Sok énekes és a 2002-ben távozott Luc Klaasen basszista  is kiveszi a részét. Volt szerencsém a '90-es időszakban látni őket, így valóban időutazás volt az első lemez meghallgatása. Energikus, lendületes, kicsit zajos, kicsit jazzes, free-jazzes, gitáros, erős, izgalmas darabok.

A második lemez sem egyszerű, de aki a korábban több fórumon megjelent Ex Orkest és a The Ex & Brass Unboand felvételeket ismeri, az kb. hasonló hangulatot kap. A hangzás teljesen letisztult, a fúvós karok és a szóló fúvós hangszerek improvizációja alá mindent oda rak a The Ex tagsága. Félelmetes energiájú, izgalmas darabok születnek, a szokásos „exes” ritmikának, gitározásnak köszönhetően és még talán azok is felkaphatják a fejüket a feszes alapok miatt, akiktől a free-jazz vagy a jazz szabadabban értelmezett formája messze áll. Nekem a 2012-es koncertek tetszenek a legjobban, mert ott az Arnold de Boer gitárossal 2009-ben kiegészült, három gitáros felállás stabilizálódása érződik. A végén az Etióp Fendikával felvett szám pedig vissza lőtt gondolatban a cserhátszentiváni tüzes hangulatú, családias koncertre, ahol a fent leírtak fúvósok nélkül is működtek.

A lemez kinézete is remek, a gitárosok lábának fotójával a borítón, illetve tartalmaz egy 30 oldalas bookletet a zenekar történetével, a vendégek nevével, koncert plakátokkal. Nagyszerű azt is forgatni.

A The Ex dupla koncertlemeze megérte az árát - ami 3000 forint volt a koncert helyszínén, webshopban 15 Euro –, mert olyan kompromisszummentes a mainstreamtől messze lévő, igényes, izgalmas válogatás, aminek a polcon van a helye. Hihetetlen, ahogy a a punk, a noise-rock, a jazz, a free-jazz összetalálkozik és valami nagyszerű dologgá forr össze, amely forraló fazéknak The Ex a neve.

Rendeljétek meg és hallgassátok!

Infók, rendelés: www.theex.nl