Fun-da-mental – A Philosphy Of Nothing

(2015. Nation Records)

funda.jpgHihetetlen meglepetés ért azáltal, hogy rátaláltam a Fun-da-mental új lemezére. Azt hittem, régen nem létezik az Aki Nawaz vezette különítmény. A ’90-es években többször is láttam őket élőben, utoljára a 2004 körül, Belgrádban, ami egy nagyon kemény koncert volt. A zenéjük élőben (és lemezen is) hip-hop ötvözve, erős elektronikus kísérettel, közel-keleti, indiai tradicionális zenei hangmintákkal, ütősökkel. Minden fellépésük és minden megnyilvánulásuk a globalizáció, az Egyesült Államok és a kapitalizmus bírálatával van tele, némi politikai iszlám felhanggal fűszerezve. Az utolsó, 2006-os All is War nagylemez már nem tetszett annyira, azóta meg szinte semmit sem hallottam róluk.

Az új Fun-da-mental lemez ismét vendégszereplőkkel készült, de a zenéket és vázakat is továbbra is Aki Nawaz pakolta össze, hozzá csatlakozott Shamil Khan énekkel, Paul Tiplet szintén énekkel és technikai háttérrel és David Burrows zeneszerzőként néhány számban, a többieket nem sorolnám fel. Burrows jelenléte azért nagy szó, mert Nawaz első zenekarában a The Southern Death Cultban (igen, ez a legendás The Cult elődje) zenéltek együtt; Nawaz dobosként, Burrows gitárosként.

A lemez 14 szerzeményt tartalmaz, a lemez a szó szoros értelmében stúdiólemez és szinte csak elektronikus, billentyűs hangszerekkel készült. Azért néha fel-feltűnik egy-egy gitár téma is, ami valószínűleg Burrows játszott fel. Most azt kellene leírjam, hogy hozzák a régi vonalat és nagyon erős. Utóbbi igaz is, de az első rész nem teljesen, mert nem kanyarodtak vissza a maximálisan a keleties témákhoz, legalábbis nem uralja a teljes lemezt, mint a korábbiakat. Igen, van benne hip-hop, rap, vokálok, amennyit a szövegekből kihámoztam politikai mondani való is, de mégis… Ez mégis egy más Fun-da-mental, aminek sikerült megújulnia! Sokkal frissebb és nem szorult be a megszokott klisékbe. Úgy harcias és populáris, hogy nem akarnak ledarálni, mint korábban. Talán kicsit a politikai iszlám vonal is háttérbe szorult és a zene az elsődleges nyelv. Nagyon izgalmasak a hangminták és az arányok, ahogy ötvözik a stílusokat, néhol teljes popzene, utána hip-hop, majd egy pop szám, aminek a szövege akar valamit mondani.

Nem is írok róla többet, de aki közületek korábban kedvelte a régi Fun-da-mental-t, próbálja meg kikapcsolni az emlékeit. Nekem nem ment elsőre, mert mindig beugrott a Bubbleman, vagy a Jaa Sha Taan és akkor kicsit fanyalogtam. Utána megpróbáltam ezt elengedni és nagyon jó kis lemezt kaptam cserébe. Aki Nawaz új színt és új életet hozott a zenekarába, ami nem maximálisan az én világom, de aki nagyon igényes, változatos és mondanivalóval teli. Ha valaki a popzene határán egyensúlyozó lemezt szeretne hallgatni, annak feltétlenül ajánlom az új Fun-Da-mental albumot, mert a cím ellenére nem a semmiről szól és nem a semmiért kellett 9 évet várni rá.

Mondjuk ez a dal, ez pont múltidézés:

 

Címkék: Lemezek