The Tunnel – Six Curses of the Blackout Witchcave

(2017. Self Released)


A san franciscoi The Tunnel az ötödik nagy lemezét jelentette meg a napokban. A csapat 2006 óta működik, de cover_6.jpgcsak 2009 óta jelentet meg lemezeket. Az Egyesült Államokban működő duó tagjai: Sam Black – basszusgitár, elektronika és Jeff Wagner - gitár, ének. A tavalyi évtől az ugyancsak figyelemre méltó Porch dobosa, Michael Jacobs lép fel velük élőben. (A Porch hamarosan Magyarországra látogat. https://porch.bandcamp.com/)

Az új lemez nehezen hozható össze a korábban megjelent albumaikkal. Az utolsó lemezük az Apparition Overdrive kicsit bluesos hangzású volt, keverve a The Jesus Lizard féle noise-rockkal, a 2012-es Sultry Daggers meg inkább tisztán noise-rock. Igaz, hogy én először a most megjelent Six Curses of the Blackout Witchcave-et hallottam, de meghallgatva a napokban a korábbi albumokat, azok is tetszettek, sőt tetszettek volna a megjelenésükkor is. Szóval: az új lemez hat számot tartalmaz, de kicsit talán más felé veszik az irányt a srácok. A noise-rock megmaradt, de kapott egy kicsit más hangulatot is az album. Mivel? Azzal, hogy az alapokat dobgépek adják. Egy AKAI MPC sequencer és egy analóg szintetizátor, egy MOOG Rouge, amik teljesen a korai ’80-as évek hangzásában szólnak. Mondjuk, máshogy nem is tudnak, mivel abban az időszakban dominált leginkább az utóbbi hangszernek a hangzása. Nagyon fémes és nagyon „gépes” megszólalásúak a dobalapok. Még véletlenül sincs törekvés arra, hogy normális dobhangok legyenek. A pergő hangok egyfajta fémes hangszínen szólalnak meg, mintha egy vaslapot ütnének a bitek. Ami nagyon más még, hogy a basszusgitár viszi a fővonalat, a gitár meg inkább csak egyfajta hátteret ad. Teljesen a torzított, erős, feszes basszusok uralják a szerzeményeket. Az ének sem teljesen szokványos és az egész album hangzása pedig kicsit sötétebb, mint a noise-rock bandáknál megszokott, nagyon más, mint korábban, néha egészen zaklatott darkos és post-punkos beütéssel bír. Ahogy a sajtóanyag is írja: Daniel Miller The Normal néven készített elektronikus zenei munkái köszönnek vissza a programozott hangszínekben, a gitárokban pedig a Big Black, bár annyira szerintem nem egyértelmű a kapcsolódás, de nagyon közel áll hozzájuk hangzásban, az biztos. Egyfajta sötét noise-rock, elektronikába áztatva. Az ének mélyről jön, néhol még talán nyomasztó is, de a teljes megszólalás egyben az, ami egy sötét hangulatú masszát hoz létre, amibe belevág a basszus torzítása.

Hasonlót hallottam már, de ami ennyire komor, feszes, hűvös és metsző lenne, még nem nagyon. Precízen kiszámított közel 30 perc, ami elég is, mert a hallgatás után kicsit fellélegeztem, de hamarosan újra meghallgattam, mert eléggé megfogott. Noise-rock fanatikusoknak ajánlott, de kapcsolódjanak azok is a The Tunnel-ra, akik szeretik a kicsit borultabb anyagokat.

http://thetunnelsf.com/album/six-curses-of-the-blackout-witchcave

Címkék: Lemezek