MINISTRY - The Squirrely Years
(2025. Cleopatra Records)
Még mielőtt valaki lapozna, hogy a gitárral fejletépős MINISTRY csinált egy új zúzdát, szólok hogy ez a lemez nem az. A rajongóknak biztosan megvan, hogy a koraI MINISTRY nem volt annyira súlyos, mint ami később lett. Sokkal inkább egy elektronikus "popzene" irányból indult. Persze a "szaki", Al Jourgensen a zenekar atyja a huszas évei elején járt amikor az első anyagok megjelentek és a szintetizátorokért és az elektroniáért volt "megörülve". Azt hiszem ez azért meg is maradt, mert azért ő hangmérnökként sem utolsó. A felvezetés úgy jön ide, hogy az új album, az úgy új, hogy régi. Aki ismeri a sztorit, meg hallotta a lemezet az ne is olvasson tovább.
A The Squirrely Years tulajdonképpen az első két MINISTRY lemez a With Sympathy és a The Twich lemezek számainak az elővétele. Nem véletlenül írtom ezt a szót, még ha sután is hangzik. Azért elővétel, mert ez nem csak egyszerű "ráncfelvarrás", hanem egy kicsit más hangulat is lett. Tudom annyira senkit sem érdekel, de én a Pslam69-all kezdtem a zenekar megismerését. Viszonylag gyorsan visszajutottam az említett két lemezig, amik akkor is tetszettek, met kicsit könnyebb volt, meg azért ilyen tipusú elektorniku zene elérhető közleségben kevés volt. Mondjuk ez sem igaz, mert a lengyel barátaink a TAKT! kazikin hoztak ezt - azt a piacra. Utóbbi szó, szószerint értendő. Visszatérve, valahogy éreztem hogy ezekben a számokban több van. Ezt teljesen hallgatóbarát szempontból értem. Ez az a több, ami az új lemezen nekem megjött. Eszméletlen slágeres az egész, úgy vannak hozzányúlva a számokhoz, hogy a vázak teljesen azonosak, de úgy szól a mai technikával mint az álom. Ez meg adja, hogy az eredeti darabok is jók voltak. Ráadaásul nem is nehéz, nagyon jól kivan "polírozva". Azért gitárok vastagabb, van némi elektro-industri kalapálás is benne. Ugye itt még a szövegek sem politikai töltetüek, meg a Al függőségének sötétsége sem telepedett rá a szövegekre. Sokkal inkább belső dolgokról szólnak. A lemezt egyébként többször egymás után meghallgattam amikor volt időm, mert jól esett és úgy lőtt vissza, a '80-as évek elejének szinti-popjába, hogy vettem azt, hogy azért még sem az teljesen és ahogy szól azt külön élveztem. Ráadásul én élveztem azt is, hogy a "régi szinti puttyogás" és dobgéphangok is ott vannak benne. Akkor nem is ragoznám tovább. A gitárnyúzós rajongóknak nem biztos, hogy tetszeni fog, de én örülök, hogy a Mester elővette ezeket a dalokat, mert ez egy méltó újraépítése ezeknek a számoknak. Hallgassátok meg! Szerintem már a nyitó Work For Love után, ha az bejön tovább fog menni mindekinél.
Több platformon fenn van, én ide rakoma yt-n lévő linket: https://www.youtube.com/watch?v=mDQMMaDEKHo&list=PLZNIiX5UQ_PHvebc4hSGC--5lvI2nAxMp
