(2021. Self Released)

Fogalmam sincs, hogy a MISSING FOUNDATION új lemeze miért egy új Bandcamp felületre került, de biztosan megvan az oka. Nem hiszem, hogy írnék róluk egy hosszabb ismertetőt, mert korábban már megtettem (itt). A 2018-as Nature Is Watching  You után itt az új  lemez, bőven háromnegyed óra felett. Ugyan más, mint a korábbi lemez, de nem kevésbé saját utat járó. Persze, a korai lemezek gyötrelméhez, pusztításához nem kapcsolható, de nem is kell. A kritikai mondanivalók hasonlóak, csak azóta eltelt 30 év. Zeneileg megmaradt az indusztriálba oltott kísérletezős, elektronikus, egyediség, szövegekben, meg a politikai aktivizmus. Aki dalcsokorra vágyik, az nem fogja megkapni. Ugyan tisztább a megszólalás, meg bizonyos zenei képek is, de nem lesz egy sláger parti. meg amúgy is, tudjuk Tőlük, hogy a "partinak vége" van már egy ideje.

 Ezt a lemezt a Peter Missing - ének, elektronika, Joshua Slusher - szinti, elektronika, gitárok, dobok, Lawry Zilmrah - szinti, elektronika, basszus (Tracks 2,5,9,10), Weasel Walter - gitárok (Tracks 1-7,9-11) és Joseph I - Nyabinghi dobok (Tracks 1,7) alkotta ötös rakta össze. Az előző albumon, csak Zilmarh és Slusher urak működtek közre. Más is ez a 11 számos anyag, de nem kevésbé izgalmas, néhol minimalista, elsőre nem könnyű. Sőt, kell hozzá többszöri fülelés, hogy minden átjöjjön a koncepciójából. 

A kezdő szám, nekem olyan volt elsőre, mintha a zenekar jammelne. Hangsúlyosak a Nyabinhi dobok - jamaikai tam-tam dob -, az elektro - indsutrial alapok, amik valóban azok, mert nem gépekből csiholtak, hanem azokra vannak ráengedve az elektronikus hangszerek, effektek és Peter Missing mondja a szövegeit, üzeneteit alattuk rendesen. A második  Tanger/Fuel industrial alapokkal halad, az énekes meg még jobban oda pakol a szövegsűrűségnek. Ennél a számnál beugrott, hogy nagy kár szöveg melléklet hiánya. Egyrészt, mert sajnos nem tudok jól angolul, meg ebben a "zajos" zenei környezetben meg nehezen is értem. A zajos alap itt is kiegészül egy kis minimál elektronikával. A harmadik felvétel analóg szinti "prüttyögéssekkel" van tele, ami nagyon szokatlan, mert ez a váza az egésznek. Eleinte kicsit idegesített, utána rátaláltam egyfajta koncepcióra benne. A negyedik Seven Wars-ban sok dobgép, elektronika, folyamatos szöveg és egy elég jó zajos zenei  kollázs áll össze. Egyébként annyira tömény, hogy vagy a szövegre figyeltem, vagy a zenére. A kettőre együtt összpontosítás, csak sokadik hallgatásra jött össze. Az ezt követő Objective Selective tömény indusztriál, fém hangokkal, zajokkal jó kis szöveggel a technológia uralmáról.

Egyébként ezeknek az ipari zajoknak a jelentős része fémek, bicikli küllők, egyebek hangmintáinak effektezésével készültek.

Ahogy csúszunk bele  a lemezbe, egyre jobban átveszik az uralmat az korai ipari zene felé hajló megszólalások, hangminták, hangulatok. Kicsit olyan, mintha terelne befelé, egy büdös nagy ipartelepre az egész. Ennek a legjobb példája a címadó Hard Surface, a csikorgó, sípoló minimalista gitárjaival, a visszhangosított szövegekkel, a lezárás meg két súlyos fém egymáson való elcsúszásának nyikorgása. Súlyos, erős, energikus darab!  Az ezt követő Photograph, a nyító szám párja is lehetne, mert hasonló a hangszerelése, de valahogy itt nem jutott eszembe az improvizálás szó. Elég sok hasonló hangminta van benne, a jamaikai dobok megint szinte végig  szólnak, mégis egy zajos felvétel marad, még a sok szöveg mondás ellenére is. A folytatás is hasonló elektronikus témára komponált tétel, baromi érdekes hangokkal. Szerintem ebből az elektronikus keverék hangzásból, a megszólalási szempontból a Tsunami az egyik legjobb szám. Egyébként a  következő The World is nagyon bejött, nekem, az előzőhöz hasonló dolgok miatt.

Az utolsó előtti Here To Stay megidézi a korai Missing-et, de nem annyira súlyos még mindig. Ennek ellenére, nekem nagyon tetszik  benne a dobok erősödése, kalapálása a végén. Az utolsó szám egy "politikai program" is lehetne, még ha nem minden gondolttal is értek egyet benne. Város zajai, lemezről bejátszott hangminták, a végén a fura ipari hangokkal, a visszafelé játszott beszéd hangokkal egy nagyon jó kis lezárás. Peter Missing hozza szövegekkel a szokásos kritikus, lázadó, szabadelvű attitűdöt, a zenei sincs kötött keretek köré szorítva. Így elég jól össze rímel a zenei részek, meg a szöveg, még ha a zene nem is annyira vad és romboló, mint a '90-es években.

A lemeznek fizikai formátuma nincs, de nagyjából 1.700 Ft. a digitális megvásárlás. Nekem belefért a keretbe, hogy támogassam őket. Támogassátok Ti is, ha tetszik és belefér.

Bandcamp: https://missingfoundation2.bandcamp.com/album/hard-surface

 Fbook: https://www.facebook.com/groups/missingfoundation