(2023. Dais Records)

Ez egy furcsa mondat lesz tőlem, de szinti-pop lemezt régen vártam ennyire. Az Egyesült Államokban működő BODY OF LIGHT duó 2019-ben egy koncert erejéig megfordult Magyarországon a Drab Majesty társaságában, amiről nekem nagyon jó élményeim vannak. Nem ismertem őket, de nagyon bejött a popzenéjük élőben. Hiába mondta Csubesz komám, hogy vedd meg a Time To Kill lemezt, mert azon is tetszeni fognak ezek a dalok, ha ez élőben bejött. Elkövettem azt a hibát, hogy nem hallgattam rá. Aztán a koncert után hetekig ezt a lemezt hallgattam digitális formátumban. Eltelt néhány év mire ez a lemez elkészült és nagyon vártam már. Pedig színtiszta popzene megidézve a '80-as éveket.

Alexander Jarson és Andrew Jarson duója nem lőtt mellé. Igen, ez is egy igazi szinti-pop lemez lett. Megidézve nekem a Bronski Beat-et, Soft Cell-t, a Yazoo-t, a Depeche Mode korai dolgait. A lemezen vannak közreműködők, így a szintetizátorok mellé még érkezik gitár, meg szaxofon is. Igaz, csak egy - egy dalban, de nagyon üdítőek a gépek mellé. Egyébkét azt gondolom, hogy zeneileg talán ezek  a legerősebbek számok. Akinek bejönnek a popos dolgok az egyébként szerintem mára nyitó Get It Right után hagyni fogja tovább menni a lemezt. Azért is mert ez egy igen csak sláger gyanús szám, plusz jól meg is marad a fülben. A második Strike The Match is nagyon össze van rakva, ez is nagyon kellemes, lassúbb  dal. Nagyon bejött ez is, pedig tényleg nagyon lágy cucc. 

Aztán a The Conversation-t meg ajánlom a a '80-as évek szintipopjába szerelmeseknek. Nagy mosolyt hozott az arcomra. Remek "szellemidézős", táncolós dal. Ezt egy talán kicsit átkötő szerzeményként kezelhető 3 perc jön, majd a címadó Bitter Reflection. Erról meg a Communards villant be, a hangszerelésről, hangulatról, a dallamvezetésről. Nagyon jól sikerült lassú felvétel. Elértem a lemez feléhez, gondoltam most már majd leülnek a dalok. jelentem nem, mert megint egy '80-as partyba való dal jön. Hihetetlen, hogy mennyire érzik a srácok ezt! Még azt is mondanám, hogy könnyű zene, de akkor is marha jó popzene. Az első hallgatás után azon agyaltam, hogy ne ezután mit fogok írni, már csak azért mert a lemez teljes második fel is hibátlan szerintem. Hibátlan, slágeres, jól feldolgozható szinti-pop.  Oké, kapni fogom a köveket, hogy nyálas, meg le is írtam, hogy miket hallok a dalokban, de nekem nagyon jól esik néha ilyet is hallgatni. Ráadásul nem unalmas, nem erőltetett és nem is görcsösen jön, hogy megidézzen elődöket. Szerintem jó, hallgassátok, ennyi elég az olvasásból.

Meghallgatás itt: https://bodyoflightmusic.bandcamp.com/album/bitter-reflection

Fbook: https://www.facebook.com/bodyoflightband