(2024. Dangus Productions)

Előadhatnám magam, hogy a az 1995-ben alakult ROMOWE RIKOITO-t mennyire ismerem és a neofolkon belül milyen hatással volt rám. De ez nem lenne igaz, mert korábban én nem ismertem őket. Mondjuk mint kiderült, az ismertségi körömből jó néhányan meg igen, főleg akik régóta barátai a műfajnak. Nekem nem voltak meg.  Egyébként ez az ismeretlenség lehetséges hogy nem is változott volna, de a közel jövőben kétszer is lesz velük "kapcsolódásom", így jött fel a nevük. Persze, hogy elkezdett érdekelni, hogy mit is csináltak, csinálnak. A múlttal nem is foglalkoznék, mert igazából pont az a fajta neofolk, amit a '90-es évek, 2000-es évek elején imádtam volna. Jó most is bejön, meg meghallgattam régebbi lemezeiket azok is tetszettek. Meg persze az új album is. Az UKA 2016 óta, az első nagylemezük. A lemez hangszerelését leginkább akusztikus gitár, hegedű, zongora és ének adja. Ami eleve ad egy tiszta hangulatot, olyat ami a eleve a szakralitás felé visz. Plusz ott van még a klanklés, ami egy baltikumi citera fajta a különleges hangjával.

Ezt egészítik ki szintetizátor hangok, effektek és minimálisan ütősök. Az UKA-n nyolc szerzeményt tartalmaz, amik egy egységben állnak. Mit jelent a cím? Az ősi baltikumi főisten Ukakapirs nevének rövidítése. A lemez tematikája egy év összefoglalása ami örök körforgásban van. Az album igazán az ősi hagyományokra épül. A zenét lehetne nefolknak nevezni, de szerintem sokkal inkább egy fajta folk zene, nagyon sok a baltikumi népzene megidézésével. Az biztos, hogy mindenképpen kell hozzá egy hangulat, mert egyben hallgatva teljesen elvarászolt. Tetszett, hogy ugyan sok az ének, de mégis természetes és nincs túl énekelve. Kifejezetten tetszik az énekesnő egyszerű, tiszta hangja. Nekem nagyon tetszett az egész megszólalása is, mert valahol szokatlan is volt számomra a sok "zakatolás" mellett. Az egyszerűsége és úgy, hogy egy szót sem értek belőle, úgyis átjött egy csomó minden. Egyébként egyáltalán nem nehéz anyag, de nagyon szép és megfogható. Még az is eszembe jutott, hogy természet és teremtés közeli. Nincs benne semmi görcsösség, hanem csak úgy  jön az egész. Vannak hosszabb és valamivel rövidebb dalok is, de engem mindegyik megérintett. Egyébként a hosszabbak sem fulladnak unalomba, hanem bekúsznak hangminták, új hangok viszont nem viszik el a figyelmet más felé. Engem végig ugyanabban a kicsit magasztos érzésben tartott, mintha valami történeten keresztüli természetfeletti megidézés lenne. Igazán mély és értékes anyag. Nagyon érdemes leülni vele,

Még annyi, hogy a zenekar novemberben Budapesten is fel fog lépni, a kiváló magyar Pirkan és a Napok Romjaival kíséretében.

Koncert linkje: https://www.facebook.com/events/844773347565888?ref=newsfeed

Meghallgatás itt. https://romowerikoito.bandcamp.com/album/uka