Godspeed You! Black Emperor – Asunder, Sweet and Other Distress
(2015, Contellation)
Nem hiszem, hogy ezt a kanadai zenekart be kellene mutatni, mert azt hiszem jó sokan ismeritek. Amit a godspeedék leraktak az asztalra, az már eleve megkerülhetetlen. A post-rock és az experimental-rock keverése (is), ami a nevükhöz kapcsolódik, sőt talán a stílus felemelése is az undergroundból. Függetlenül attól, hogy amikor a post-rock berobbant a köztudatba, ők már pont nem játszottak együtt. Azon kevés zenekarok egyike, amelynek nincs olyan lemeze, amire elhúztam volna a számat, hogy: na az előző jobb volt! A klasszikus hangszereket és az effektezést olyan arányban használják, keverik, hogy nincs idő elgondolkodni, honnan is merítenek még. Mindenhonnan. Bartóktól, a kortárs komolyzenéktől, az elektronikus zenéig, a metaltól az ambientig, de a saját világuk valahogy szerencsére tisztán egyik sem. Az side projectekről, mint mondjuk a Thee Silver Mt. Zion, meg ne is beszéljünk, mert az meg nekem egy külön fejezet a közös tagoktól. Tavaly év elején ők adtak ki egy erős lemezt, most a GY!BE következett!
Az ömlengés után akkor néhány szó a 2015. márciusában megjelent lemezről! Az album négy felvételt tartalmaz 40 perc játékidővel. A post-rock az első és az utolsó felvételen jelenik meg valahol, de sokkal többet mutat ez az első és utolsó instrumentális 10 és 14 perces darab, mint hogy egyszerűen ebbe a kategóriába húzzam. Mégis az, meg mégis egy kis experimental, meg egy nagyon furcsa világ épül fel, már az első 10 percben. Ez még mindig közelebb van a rockzenéhez, mint a következő negyedóra, ami két dalt foglal magába, amelyek teljesen egymásba érnek. Milyenek? Eszméletlenül mély, ambientes, kicsit zajos, hihetetlenül utazós és egyáltalán nem könnyű. A második Assunder, Sweet vége pedig egy zaj, ambient keverési stílustanulmány, ami nagyon mélyre visz. Pontosabban át az utolsó Piss Crowns are Trebled-re, ami visszaevezik az experimental és a post-rock hátára; ahogy az írtam is, az első és az utolsó felvétel a keret. Felemelő, nehéz, de kihagyhatatlan a lemez minden perce! A Godspeed You! Black Emperor új lemeze tényleg olyan, hogy nincs darabban hallgatás; vagy egyben vagy sehogy! Legalábbis nekem nem sikerült darabolva meghallgatni, mert úgy nem értettem és nem érintett meg. Aztán mégis csak volt 40 üres percem, és belefeledkeztem. Jó döntés volt!
