ALPHA STRATEGY - The Gurgler

(2018. Antena Krzyku)

alpha.jpgA lengyel Antena Krzyku kiadót a katowicei OFF Fesztiválról ismerem. Minden évben vettem tőlük lemezeket, tavaly főleg lengyel zenekarokét. (Érdemes a katalógusukba belenézni, ha rendelne tőlük valaki, szóljon nekem is.) Idén már úgy mentem, hogy megnéztem milyen friss kiadványuk jön ki. A kanadai Alpha Strategy lemezébe futottam bele, amiről egy számot meghallgattam a bandcampen és tudtam, hogy ezt biztosan megveszem. Így is lett. A hivatalos megjelenés előtt - augusztus 31. - már a birtokomban volt a 2018-as nagylemezük. Ismerős volt a név, aztán egy beszélgetésből beugrott, hogy 2016-ban játszottak Budapesten és Szegeden is. Na, akkor nem láttam őket! A zenekar négy tagú: Rory Hinchey - ének, szövegmondás ilyesmi, James McAdams - gitár, Evan Sidawi - dob és Dan Edwards -basszusgitár.

A lemez 7 szerzeményt tartalmaz és a korábbi lemezhez hasonlóan, Steve Albini Electrical Audio Stúdiójában rögzítették. Nem könnyű lemez, mert nagyon szokatlan és kiszámíthatatlan. Az eddigi albumok is azok voltak, de ez most még formabontóbb számomra. Sokszor az volt az érzésem, hogy a hangszerek másodlagosak az énekhez, szövegmondáshoz képest, után meg pont fordítva jött rám ez az érzés. Ugyanakkor a hangszeresek mégiscsak fokozzák az énekes feszültséggel teli hangját és szövegeit. Próbáltam keresni benne a noise-rockot, ami van is benne, meg nincs is. Márpedig azért, mert a tempókat és a zajt soha sem engedik el, hanem ballag együtt valahol az énekkel. Első hallgatásra esküszöm, hogy a The Birthday Party jutott eszembe róluk. Az éneknél mindenképpen, a gitároknál meg ritkábban, de mégis. A szerzemények nincsenek olyan formai keretben, mint általában a "dalok", és ettől számomra baromi izgalmas volt. Viszont nem könnyű végig hallgatni. Elsőre semmiképpen. Másodjára kezdtem a fura, nyers, néha metsző gitárhangzásokkal megbarátkozni, és néha olyan volt, mintha az énekes 5 centiről a képembe mondaná a dolgokat, a zenészek meg ütögetnének valamivel, ami néha csípked, vagdos, utána meg csattan. Persze tudom, ez félelmetesnek hangzik, de nem az, mert mégiscsak izgalmas az egész album a nehézsége ellenére. Lehetetlen teljesen belőni egy kategóriába, mert zajos is meg nem is, egész beborult leginkább az ének miatt, de nem tudok igazán szoros párhuzamot vonni semmivel. Elsőre a Save US Neris, a Parada és címadó The Gurgler tetszett. Egyikben a gitárok fogtak meg, a másik kettőben az ének és a ráépülő gitártémák. A The Gurgler-nek az eleje néha art-countrys jellegű volt, majd ezt a témát ott hagyták a francba és valami egész fura gitár beszúrások jöttek be és az énekes, csak tolja - tolja - tolja a szövegeket, de mégis folyamatosan vissza jön egy egyszerű kis gitárkompozíció. Úgy van a számokban refrém, hogy még sincs. Tényleg! Mindenesetre másodjára totál beszívott a lemez és elég rendesen beborulgattam tőle, de jólesett. Idén az egyik legfurább, legbesorolhatatlanabb kiadvány, amit hallottam. Aki harmonikus zenei formákat akar hallani, az ne is fogjon hozzá, de aki nem könnyű, szokatlan, kicsit noise-os cuccot szerető vagy thebirthdayparty-t kedvelő volt, az adjon Alpháéknak egy esélyt. Nem lesz egyszerű, de ha bejön, akkor nagyon befog. "Betegek!" :-)

(A vinylben lemez letöltő kód nincs, ellenben a cd formátum megtalálható.)

Rendelés itt: http://www.antenakrzyku.pl/pl/sklep/alpha-strategy-the-gurgler-lpcd-preorder-release-date-310818/

http://www.alphastrategy.net/

Belehallgatás itt: https://alphastrategy.bandcamp.com/album/the-gurgler-releases-aug-31

Címkék: Lemezek