TRUPA TRUPA - Of the Sun
(2019. Antena Krzyku)
A lengyelországi OFF Fesztiválra már évek óta úgy indulok el, hogy megnézem az Antena Krzyku lengyel kiadó milyen anyagokat fog megjelentetni. Ezután borítékolható, hogy fogok is venni lengyel zenekaroktól ezt - azt. Idén az ötödik lemezét elkészítő TRUPA TRUPA új anyagát vettem meg, ami hivatalosan, csak szeptember 13-án fog megjelenni. Ezt úgy értem, hogy az OFF Festival-ra megjelent, de a világon több label kiadó is terjeszti majd az anyagot ettől a dátumtól. A zenekar korábbi anyagait is hallottam szegről - végről, ezért egyből érdekelt a cucc. Majd a fesztiválon megnéztem a kvázi lemezbemutató koncertet és folyományaként, megvettem az új Of the Sun című lemezt. A zenekart a következő négyes alkotja: Grzegorz Kwiatkowski - ének, gitár, Wojciech Juchniewicz - vokál, basszusgitár, gitár , Rafał Wojczal gitár, billentyűk és Tomasz Pawluczuk dob.
Az új album 12 felvételt tartalmaz, amely első belehallgatásra tűnhet egy szimpla indie-rock zenének, de annál azért sokkal több amit a srácok játszanak. Nagy erős és változatosa lemez, mert volt ugyan olyan, amikor úgy éreztem, hogy leül az egész, de hirtelen valahogy visszahoztak a gitárhangzások mindent, amit azt hittem nem lesz többet vagy eltűnni látszott. Egyébként a TRUPA TRUPA olyan, mintha a késő '70-es éveket, a '80-as évek new-wavejét és a '90.es pszichdelikus zenéjét művelnék egyszerre. Olyan zenekarok ugrottak be hallgatás közben, mint Mercury Rev, Pixies, Robert Fripp gitáros dolgai és egyebek. Persze ez is túl egyszerű lenne, mert azért beköszön néha a '90-es évek amerikai experimental, noise dolgaiból is egy - két hatás. Viszont ezek nem telepednek rá a számokra és a zenekar felvételei inkább megmaradnak daloknak. A szó szoros értelmében alternatív - rock zene, mert sehova nem lehet pontosan őket beszorítani és nem is kell. A gitárokra mindig érdemes figyelni, mert nagyon "mélyek" és érdekesek, plusz Wojciech Juchniewicz vokáljai nagyon erősek és jól támogatják a főénekes dallamait. Nagyon magas a hangja és szerintem van valami effekt is rajta, ami nagyon izgalmassá teszi. Lehet azt gondolni, hogy: akkor ez biztosan nehéz zene. Nem az, hanem kifejezetten hallgató barát, még ha néhol szokatlan is a stílusok keveredése.
Az első Dream About-ban már olyan témák van, hogy az első hallgatás után megmaradtak a fejemben és a gitárok is maradandók, ráadásul nagyon jó basszus menet van benne. A második Mangle szokatlan gitárhangja a háttérben, majd főgitár érdekes megszólalása és vokálok is nagyon izgalmassá tették az első hallgatást. A következő Another Day egy pszichedelikusabb szerzemény az énekével és a háttér zajaival. Leginkább a refrém vokáljai ragadtak be nálam. Ez volt a kedvencem elsőre. A negyedik Angle volt az akusztikus gitárjával az egyik "fura" dal, ami leültette a lelkesedésem valamiért, de második hallgatásra már tudtam értékelni. Az ezt követő Longing is kicsit a '80-as évek elejét idézte, a basszusnak baromi érdekes hangzása van. A hatos Remainder a lemez beharangozó száma, nem véletlenül. Itt jött be a "Pixies érzés" nálam kicsit valamiért. Jó kis dal! Az ez követő két szám elég vissza fogott, ezek csak a sokadik hallgatásra érintetek meg. A címadó Of the Sun is egy nagyon különleges darab a zongorájával és zajaival, ami igen csak kísérletezős és beborulós felvétel. A tízes Glory-ban az énekek nagyon erősek és jó dal is. Néha Fugazi lenyugodott dolgai is előjöttek bennem a basszusról a szám hallgatása közben. A Turn a legőrültebb szám az egész lemezen, de nekem pont emiatt tetszett. Elég elborult, széteffektezett gitárokkal, izgalmas, minimalista basszussal és szokatlan énekével. Amennyiben korábban nem hallottam volna, hogy a srácok milyen ének dallamokat vezetnek, megkockáztatom, hogy ez az ének nem tetszene végig. De itt, oké! A záró Satellite, amolyan levezető számként indul, de egy elég súlyos szerzemény kerekedik belőle a végére, néha beugrott a Pink Floyd Faljának gitár megszólalása ahogy hallgattam. Nyomot hagyó befejezés!
A TRUPA TRUPA új lemeze egy elég jól hallgatható gitárcentrikus, de nagyon érdekes és hagyományos értelemben vett alternatív - rock ( már ha, még van ilyen) lemez, ami nem gyűrhető be teljesen semmilyen stílusba egyértelműen. Egyébként még annyit, hogy élőben nekem izgalmasabb volt, mint lemezen, de utóbbival sincs szerintem semmi baj!
Weboldal: http://www.trupatrupa.com/
Fbook: https://www.facebook.com/trupatrupa
