(2020. Aeanos Records)

Az ART OF EMPATHY egy egyszemélyes zenekar, ami Jef Janssen-t takarja. A Belgiumban tevékenykedő AOE harmadik nagylemeze az End Of I, pedig 2007 óta működteti hivatalosan. Az utolsó anyaga 2010-ben jelent meg, szóval nem mostanában jelentkezett új szerzeményekkel. Viszont az End Of I-ra szerintem minden  rákerült, ami az elmúlt években készülhetett. A lemez egyébként nagyon hosszú, mert jóval több, mint egy óra. Én minden percét élveztem, mert nagyon össze van rakva. Leginkább az olyan hallgatóknak fog tetszeni, aki vevők a "borultabb" dolgokra. Mindjárt ki is fejtem, mire is gondolok. 

Amikor belehallgattam, akkor egyből az köszönt be, hogy ez egy neofolk lemez. Aztán már az első szám után éreztem, hogy nagyon jól bele vannak építve más hasonló stílusok elemi is, mint a neoclassical - dark wave. egyik kis sötét synth-wave, picike martial- industrial. Az egész lemezt átjárja ezeknek a stílusoknak a hatása, és pont ettől nem válik unalmassá a több mint egyórás játékidő. A számokban olykor két dal is felépül, mint a Their Playgorund-ban, ahol az eleje egy sötétebb darab a második része meg már inkább egy hagyományosabb neofolk dal. Amikor kezdene egy egységesebb képet mutatni az album, akkor jönnek olyan dalok, mint a Mind/Matter, ami egy gitáros könnyen emészthető, szép dal, de elég nehezen taposható bele pontosan bármelyik felsorolt stílusba is. Az akusztikus gitárok használata szinte végig jelen van, ami a neofolk egyik meghatározó stílus eleme. Nagyon sok helyen a pergődobok fegyelmezett "pörgőse" a kíséret, plusz szinte minden számban van valamiféle hangminta beszédből, zajokból, suttogásokból, csengőkből. Van az albumbon több felemelő pillanat is, mint a Karma's Little Helper vége felé a kórus, a dobpergések, a zongora mögötti mögötti hangeffektek és a dal szomorkás lezárása. Persze vannak számomra szinte "vegytiszta" neofolk dalok is rajta, mint az Everywhere. Bár ez is kicsit több nekem annál... Ebbe a kategóriába sorolható a Ninety - Six Percent is,  mert ez is jobbára egy neofolk dal. Érdekességnek a záró Huggins Strangers  kissé fel dobja a lemez végét, a hangulatával és teljes anyaghoz képest picit "vidámabb" különbözőségével.

Egyébként a szövegek is érdekesek, persze nekem azért a  gugli fordító segített a szövegek követésében. Vannak a társadalmat érintő utalások, főleg azok értékeit és és leginkább értékvesztéseit célozva, meg persze személyes történetek is szóba kerülnek bennük. 

Az ART OF EMPATHY lemeze egy XXI. századi neofolk lemez ha az összességében nézem, de mégis ízlésesen kibélelve rokon stílusok elemivel. Ebben a műfajban az elmúlt időszak legjobb lemez volt számomra, amit hallottam. Hosszú, de nem válik unalmassá és hozza amit kell. Benne van a Death In June, az Arcana, a Fire+ Ice, a Rome világa, meg még egy csomó minden, de mégis megmarad az AOE eredeti hangja! Jó lemez, azt hiszem ezt is szeretem!

Letöltés itt: https://artofempathy.bandcamp.com/album/end-of-i

Fbook: https://www.facebook.com/artofempathymusic/

Rendelés, egyebek itt: https://www.artofempathymusic.com/