(2021. PIAS)

Akárhogy keresgéltem a belga WHISPERING SONS új lemezéről nem találtam egy darab bejegyzést sem magyarul. Aztán lehet mégis van, csak én vagyok béna. Mindenesetre most lesz egy. A zenekar első nagy lemeze a 2018-as Image után, 2021-ben jelent meg a második teljes lemezük a Several Others. Egyébként az első anyaguk 2015-ben jött ki, de az még csak egy EP volt. Néhány év alatt fel is tették magukat az európai post-punk térképre. Én 2019-ben ismertem meg a zenekart és élőben is nagyon jó benyomást gyakorolt rám. Az új lemez előrendelésénél már bejelentkeztem a lemezre és június végén meg is érkezett, ami mára el is fogyott. Szóval egyenlőre nem tudok helyet, ahol rendelni lehetne belőle! No, de a lemezről.

Elég jól felépített kampánynak köszönhetően a 10 számos anyagról, már két videó is kijött a megjelenésig. Ráadásul egy online bemutató koncertet is meg lehetett nézni a neten májusban. Emiatt a lemez megérkezésekor képben voltam nagyjából a tartalomról. Fenn Kuppens énekesnő mély, rekettes éneklése megmaradt, ami szinte az egyik védjegye a zenekarnak. Egyébként egy barátom aki megnézte velem 2019-ben Őket, sokáig  a koncert után jóval is azt gondolta, hogy férfi az énekes benne, mert annyira megtévesztő lehet a hangja. Egyébként meg nagyon jól illik a zenéjükhöz, ráadásul élőben nagyon erős hatást tud az előadás módjával és ezzel a hanggal a közönségre gyakorolni. A zenekari felállás megmaradt, dobszerelés mentes dobossal (tamok, elektromos dobok),  billentyűs elektronikus "kütyüssel", gitárral, basszussal. 

A korai, de még az első lemezre is elmondható, hogy nagyon sokat merítettek a '80-as évek post-punkjából. Olyanokból, mint a Joy Division, Talk Talk vagy a Cocteau Twins, viszont az új albumnál azért nagyon érezhető a stílus egy saját képükre való formálásának kísérlete. Ami egyébként szerintem nem is kísérlet, ami néhány dalt kivéve szerintem sikerült. Persze csak azért, mert a törzs rajongóknak is meghagytak darabokat, mint a Surface, de több dalban is a zenész brigád szépen csavarja a dolgokat.

A kezdő Dead End is nagyon oké, de nekem ez még visszakacsint az előző albumra. Hihetetlenül feszültséggel teli darab, szinte húzza a hallgató agyát. Még a Surface, meg a Satantango/Surgery, ami hasonló típusú dal. Talán a post-punkhoz ezek köthetők jobban. Aztán ott van a többi dal, ami meg valami baromi érdekes zeneiségű számok sora. A szintis, a gitáros, meg a basszeros valami eszméletlenül érdekes zenei dolgokat hoz össze. Nagyon egyszerű ötletekre építve. Néhol teljesen bezajosodik a gitár, máskor a basszusgitár minimalista, az elektronikus részek meg idézgetnek analóg cuccokat, meg a '80-as éveket. Idézgetnek, de nekem van benne folyamatosan valami post-punkos, de mégis ott bizsereg valami újítási szándék, a kliséket kicsavaró útkeresés. Marha jó az egész lemez.

Tudom, hogy lesz akinek "szentségtörés" lesz, de sokszor bevillant, hogy nem kellene az ének. Persze tudom, hogy az is egyik védjegye a zenekarnak. De mégis! Komolyan meghallgatnám csak a hangszeres részeket ének nélkül. Leginkább azért, mert az énekhang annyira szuggesztív, hogy nehezen tudok a zenére koncentrálni végig. Pedig félelmetesen izgalmas ötletek vannak benne, az egyszerűsége ellenére. Frankó album lett a Several Others is.

Szóval ennyi! A többit meg a fületekre, meg a hangulatotokra bízom! 

Meghallgatás, vásárlás itt: https://whisperingsons.bandcamp.com/album/several-others

Fbook: https://www.facebook.com/WhisperingSons