(2021. Iron Lung Records)

Leginkább más stílusú zenéket hallgatok, de néha jól jön egy kis hard-core, mert a kellő helyzetekben arra is rátudok csavarodni. Ebben némileg segítségemre van az Izomerőszakpogo Distro "vezére" Viktor. Leginkább punk, HC zenékből rendel lemezeket, amikből a hozzám hasonló "bolondoknak" is jut. Persze vettem már Tőle frankó post-punkokat is. Meg is lepődött, amikor ráírtam, hogy a SLANT lemezére befizetnék. Mondta is: "Oké, de ez nem olyan, mint   miket szoktál kérni. Meg is lepődtem." Ez igaz, de ez egy marhára bejövős lemez nekem, még ha legtöbbször nem is ebben a stílusban hallgatok cuccokat.

A SLANT egy dél-koreai - igen nem csak k-pop van - hard-core zenekar, ami jelenleg öt főből áll. A 2019-es bemutatkozó EP-n, még négyen voltak, de valószínűleg a hangzás erősítésére bővültek még egy gitárossal.  Az idén februárban kijött az 1집 című debütáló nagylemezük. A kilencszámos anyag úgy ment át rajtam, hogy csak azt vettem észre, hogy vége van. Megfelelően gyors tempójú, frankó, vaskos megszólalással felépített lemez. Nekem tetszenek a gitárhangzások, mert  néha az old-school hc-t érzem benne, többször meg valami modernebb HC hozzáállást is, de masszívan a stíluson belül maradnak a dalokban. Imádni való benne a női ének, erős kis "méregzsák" az énekes hölgy. Sőt először abba szerettem bele, mert olyan tűz van benne, meg úgy az egészben, hogy nem tudom megunni. Erő, dög, düh, hard-core! Mást nem tudok róla írni, hallgatni kell. Ja, és plusz pont, hogy a szövegek fenn vannak a bandcamp-en!

Meghallgatás itt: https://slant.bandcamp.com/album/1  

Itt meg egy márciusi koncert videó, ez is fasza!