180-as Csoport – Harmincöt éve – 2014.10.13. Budapest, Zeneakadémia

180_cover.jpgJöhet a kérdés! Ez meg mi? Aki tudja, annak ugrás a következő bekezdésre, többieknek meg egy kis leírás. A 180-as Csoport 1979 és 1990 között működött Budapesten. A nevét onnan kapta, hogy a tagok átlagmagassága 180 cm volt. Egy olyan zenei kooperációra kell gondolni, ahol sok tehetséges, nyitott, hivatásos vagy félig hivatásos zenész kísérletekbe fogott. Milyen kísérletekbe? Természetesen zenei. No, de milyen zenei? A kortárs minimalista, repetitív komolyzene mára klasszikussá vált szerzőinek, mint Philip Glass, Steve Reich, Terry Riley darabjait bemutató közösség formálódott a tagokból.

 

A kezdetek után egy saját darabokat is író és eljátszó baráti társaságként funkcionáltak az egész ’80-as évtizedben. Nem kevés, mára méltán népszerű zenész, zeneszerző volt tagjuk vagy együttműködő társuk. Ilyen volt a teljesség igénye nélkül Dés László, Dresch Mihály, Szakcsi Lakatos Béla, az Amadinda ütő együttes vagy Szabados György zongorista. Azt hiszem, ha a korábban felsorolt külföldi szerzőkkel az olvasók közül valaki tisztában van, akkor nagyjából tudja, hogy mit is adott hozzá a Csoport a magyar zenei élethez. Én a ’90-es évek közepén találkoztam ezekkel a szerzőkkel és a 180-as Csoporttal egy kazettára felvett anyag formájában, amit azért kaptam, mert azt mondtam az egyik tanáromnak, hogy tetszik a Koyaanisqatsi című film zenéje. Egyből mondta, hogy akkor ezeket is hallgassam meg. Nem vagyok egy nagy komolyzenei hallgató, de ezek a darabok még mindig izgalmasak számomra. Ahogy izgalmasak a Kronos Quartett felvételei és/vagy például a post-rocknak titulált néhány zenekar, mint a Thee Mt. Zion Memorial Orchestra (még sorolhatnám), amelyekre hatást gyakoroltak a minimalisták. A barátom, akivel a koncertet megtekintettem, a következőket mondta a zenekarról: „Abban az időszakban Ők lehettek Magyarországon ennek a műfajnak a PUNKjai.”

A zenekar eredeti tagsága: Faragó Béla – zeneszerző, zongora; Forgács Péter – narrátor; Gőz László – harsona; Kálnai János – oboa; Kovács Ferenc – trombita; Körmendy Ferenc – brácsa; Márta István – zeneszerző, zongora; Melis László – zeneszerző, hegedű; Posvanecz Éva – hegedű; Schnierer Klára – gordonka; Soós András – zeneszerző, karmester; Szemző Tibor – zeneszerző, fuvola; Székely Kinga – zongora; Tihanyi Gellért – klarinét; Tóth Tamás – basszusgitár, nagybőgő; Vörös László – fagott.

180.jpg

A koncert egyik különlegessége ott kezdődik, hogy a zenekar minden tagja meg tudott jelenni a 35 éves évfordulón, ami azért kuriózum, mert az átlagéletkor 60 év felett van, igaz, a magasság maradt. A darabokat nem a fenti zenekar játszotta, hanem egyfajta „árnyék” zenekar fiatalabb zenészekből és a Csoport szerző tagjai vezényelték saját műveiket. Ahogy Gőz László mondta: „A ma koncertező 180-as Csoport  tagjai”: Winkler Orsolya, Rácz József – hegedű, Melis Márta – brácsa, Déri György – cselló, Lukácsházy István – nagybőgő, Bán Máté – fuvola, Káli-Fonyódi Fruzsina – oboa, Klenán Csaba – klarinét, Lakatos György – fagott, Horváth Bence – trombita, Sütő András – harsona, Fábry Boglárka ütőhangszerek, Oravecz György, Szakács István – zongora, Fónay Tibor – basszusgitár és Sándor János és Népi Zenekara. Miért írtam le mindenki nevét? Természetesen azért, mert megérdemlik, mivel remekül játszottak és végig látszott az alázat, és az elődök munkásságának tisztelete a tagokon.

A hangverseny egy rádióból felvett a 180-as Csoportról szóló értekezéssel kezdődött, amelynek a konklúziója az volt, hogy nagyon jó, nagyon érdekes, de nem a Zeneakadémia fala közé való. Eltelt egy-két évtized és mégiscsak a Zeneakadémia lett a fő helyszínük. Az elhangzó darabokat Gőz László vezette fel. Az első felvonást Márta István 24. leckeKarácsony napja című rövidebb szerzeményével kezdték. Lendületes, rövid, könnyed, jazzes betétekkel megírt darab. Ezt követte Faragó Béla A pók halála című kompozíciója, amely egyébként az est legkönnyebben emészthető szerzeménye volt. Sohasem hallottam még élőben, így nagyon tetszett lendületessége, a zongora ritmikája, a mű hangulata élőben is megfogott. Ezt, a koncert szerintem legnehezebb darabja követte, Szemző Tibor Koponyaalapi törése. Volt némi probléma a hangosítással, mert a narrációt és a TV hangját, ami fontos része az élménynek, nem igazán lehetett érteni és hallani. A zene ismétlődő monotonitása viszont végig fenntartotta figyelmem. A csúcspontja pedig a műben és az előadásban is az volt, amikor a darab fő témái átcsúsztak Sándor János és Népi Zenekara „kezébe”. Azt figyeltük, hogy még a zenekar hegedűsei is rácsodálkoztak arra a gyönyörű hegedűhangra, ami a prímás hangszeréből kijött. Szünet következett, majd folytatódott Melis László Maldoror énekeivel. Nekem ez a szerzemény tetszett a legjobban, a ritmusa, továbbá az, hogy Lautrémont grófjának Maldoror énekei azonos című regényéből vett prózai részleteket játszottak be szalagról (laptop), amelyek szerves részét képezték a zenének. Lebilincselő, feszültséggel és érzésekkel telt volt. Az utolsó darab Frederic Rzewski Coming Together – Attica című szerzeménye volt. A Forgács Péter narrációjával megtámogatott darab első fele nagyon hatásos volt a szétdarabolt szövegekkel, a zenei váltásokkal, míg a második része egy lassabb, csendesebb rész volt, ami az „Attica in front of me” szövegre épül. Nagyon tetszett, ahogy játszották, de nem csak nekem, hanem a darab szerzőjének is, aki vendégként jelen volt az eseményen. Az eredeti és a mai 180-as Csoport tagjai megérdemelt vastapsot kaptak. Ami nem csak azért járt, mert egy nagyon élvezetes lenyomatát kapta a közönség a zenekar működésének, hanem egy olyan élményt, amelynek ismétlésére nem biztos, hogy lesz újra lehetőség.

 

 

A 180-as csoport megajándékozta végül a közönséget egy CD lemezzel, amin 4 kiadatlan felvétel szerepel. Köszönjük!

Hatalmas öröm volt számomra, hogy jelen lehettem, és olyan szerzőket, előadókat láthattam, akik korábban meghatározták azt, hogy a zenei érdeklődésem nyitottabb legyen!

Remélem, nem tűnik a feledés homályába a 180-as Csoport, mert úttörő tevékenységük, szerzeményeik igazán megérdemlik a fiatalok figyelmét is!

 

Címkék: Egyebek