Fekete Zaj 2021 - 4. nap (szombat)

fz.jpg

A negyedik napot eleve már valamiféle levezető napnak gondoltam. Persze egyértelmű volt, hogy ez lesz a főnap. Már abból a szempontból is, hogy egy igazi kuriózum fellépés volt a főattrakció. A Fekete Zaj szervező brigádja összehozta azt, amire senki sem gondolt.  A Kátai Tamás jegyezte  Thy Catafalque dalainak élő előadást közel harminc zenész közreműködésével, aminek az eredményeként, kilehetett tenni először a fesztivál történetében a megtelt táblát. Bár nekem nem miattuk lett emlékezetes a zárás, de hát mint minden eddig napnál, most is ezt majd a végén.

Kezdésnek a Band In The Pit-el indítottunk. Nem titok, hogy én kedvelem a triót és nem is először láttam. Valahogy nekem bejön a dunaújvárosi srácok instrumentális, néhol zajos, pszichedelikus-rockja. Nincsen benne semmi póz csak a zene jön, sokszor repetitív gitárriffek tartatnak a felszínen,  majd jön egy kis beleszakadós elszállás folyamat, és a hömpölyög tovább a zene. Persze ez nem azt jelenti, hogy  nincs benne energia, meg vastagság és unalomba fulladna. Egyáltalán nem, sőt néha pont az a jó, hogy hosszan kezd az emberben lerakódni az ismétlődések miatt az "anyag". Az ütem lüktetése, akár a gitár utazós hangfelhője. Megszólalt, de a technikai személyzet, mintha "kraftot" kiakarta volna hagyni belőlük, de kicsit olyan is volt, mintha a hangosítók visszavettek volna vagy féltek például a gitár hangerejétől. Voltak részek amikre határozottan emlékszem, hogy betyárabbul oda vágtak, amikor más környezetben hallottam. Fel is merült bennem, hogy ez a zene  egy klubban vagy sötétben, meg nagyobb hangerővel jobban  "körbevesz". Hallgatóként, nyitó koncertként most sem volt a Band In The Pit-el gondom, leszámítva a külső körülményeket amikről nem a srácok tehettek. 

Bandcamp: https://bandinthepit.bandcamp.com/

Fbook: https://www.facebook.com/bandinthepitofficial/

_1000788.jpg

_1000805.jpg

_1000803.jpg

Most, hogy elkezdtem ez írni tudatosult bennem, hogy ez a napot tényleg lazára vettük a báratommal. Igazából ezen a napon néztem meg a legkevesebb koncertet, mert inkább ismerősökkel társalogtunk, ettünk, ittunk. Szerintem egy fesztiválba ennek is bele kell férjen. Ezért a koncertek között volt némi kihagyásunk.

Lassan visszaszivárogtunk az Osztálykirándulás Színpadhoz, ahol a Grace Of Kairós kezdett. A zenekar az év elején jelentette meg a bemutatkozó anyagát. Volt már két bemutatkozó kis koncertjük, de nagyobb közönségnek kvázi ez volt a debütáló fellépés. Láttam már az egyik koncertjüket, ami akkor is tetszett, de az most nagyon kerek volt. Egyrészt, mert a koncert pont annyira volt hosszú, amennyire kell, ráadásul baromi jól szólt kifelé. Plusz a helyszín is nagyon jó volt, ahogy a kicsit befelé fordulós, néhol szállós, merengős, majd hirtelen hallgatót felébresztő zenéjük, a fák között beszűrődő napfénnyel együtt "körbevették" a nézősereget. Nagyon jó egyensúly volt abban, hogy a szépség és néha a pici karcosság találkozott. Most élőben sokkal jobban megfogtak a számok, korábban meg inkább a lemez. Előbbi betudható a körülményeknek, a helyszínnek, meg az ideális koncert hossznak is.

Bandcamp: https://graceofkairos.bandcamp.com/releases

Fbook: https://www.facebook.com/graceofkairos

grace_of_kairos_013_1.jpg

grace_of_kairos_008.jpg

A következő megnézett koncert a Kytaro zenekaré volt, aminek a nevén kicsit témáztam a japán zeneszerző Kitaró miatt. Képtelen vagyok még most is elvonatkoztatni tőle, pedig oké máshogy írják. Meg persze a zenéknek sincs semmi köze egymáshoz. No de mindegy, mert a magyar trió nagyon jó kis pszichedelikus - rockot játszik, elektronikával megtűzdelve. Persze azért így leírva, olyan kis egyszerűnek tűnik, de nem az. Nekem tök izgalmas volt, meg még könnyen emészthető is. Jó arányban volt benne az lebegő és a masszív  gitározás, jól pakolva alá - mellé - fölé a ritmus, meg a szintetizátor néhol szokatlan hangja. Nekem tetszett nagyon a koncert, mert igazán volt benne kis mélység, energikusak  és meggyőzőek voltak. Ráadásul soha sem hallottam róluk, így egy újdonsággal több.

Bandcamp. https://kytaro.bandcamp.com/releases

Fbook: https://www.facebook.com/ORATYK

_dsc4535.jpg

_dsc4554.jpg

A Nagyszínpadon a romániai Dordeduh fellépése következett. A beállás eléggé elnyúlt sajnos, ami vett el a lelkesedésemből. Nem hallottam őket korábban és kicsit örülni is kezdtem, hogy cimbalom, falap és hasonlók is felkerültek a zenészek elé. A zene vastagon a gitárokra épült ennek ellenére, pedig azt gondoltam, hogy a sorolt "kiegészítők" fontosabb szerepet fognak kapni. Kicsit sötét, kicsit black - metal, kicsit folk - metal volt a megszólalás. Igazán profi volt, de nekem a stílusba "szokatlan" hangszerek bevetése tetszett a legjobban a műsorban. A közönség nagyobb rész becsülettel végig is nézte Őket, főleg hogy a stílusnak megfelelően elég kerek volt az egész. Masszív egy órát játszottak, amit jutalmazott is a közönség.

Fbook: https://www.facebook.com/Dordeduh/about

_dsc4623.jpg

_dsc4641.jpg

A főprogram szinte mindenkinek a Thy Catafalque-t megidéző, Mezolit koncertje volt. Megidéző? Kvázi a Thy Catafalque színpadra állításának lehettünk szem és fültanúi. Elég nehezen sikerül összehozni a kezdést, mert legalább 40 perc csúszás volt. Nagyon tisztelem Kátai Tamás munkáit, még úgyis, hogy engem azért kevés lemeze fogott meg igazán. (Lehet, hogy ez ciki, meg akkor hülye vagyok az egészhez, de ez az igazság.) A koncert nagyobb részét megnéztem és engem inkább a női énekkel, csellóval kísért számok voltak amik megfogtak. Leginkább azért, mert a magyar népzenei elemek sem csapták át egyfajta nemzeti vonalba, de a tartalmi szövetük megmaradt Öröm volt látni, hogy mekkora rajongó tábora van Kátai munkáinak. Plusz azt is, hogy a Fekete Zaj a színpadra állításhoz is létrehozott egy közösséget, meg szerintem nagyjából a közönségből is egy másikat. Egyébként a négy nap alatt a legnagyobb néző számú koncert volt, és az egyik leglelkesebben és a legjobban figyelemmel kísért is. Nagyon sok portál, "nagyon" megírta a koncertet, de tőlem nem lenne hiteles, mert azért nagyrészt végig dumáltuk az egészet. Szóval, elnézést! Ezért csak utólag jöttem rá, hogy egy fotót sem csináltam. Meg a koncert vége előtt távoztunk egy másik helyszínre, mert bevallom engem az olasz JuJu sokkal jobban érdekelt.

Fbook: https://www.facebook.com/thycatafalque

A palermói JuJu koncertjére indultunk meg, ami a főzenekar csúszása miatt szintén csúszott kicsit. Pontosabban félő volt, hogy senki sem lesz rajta, ezért próbálták csúsztatni. Az első két dalnál alig néhányan álltunk a színpadnál, majd lassan szivárogni kezdett a közönség.  Amúgy is szeretem a londoni Fuzz Club Records zenekarait szóval tudtam, hogy nem lesz csalódás. A dob, gitár - ének, basszus - sampler felállású trió a kevés néző ellenére hozzáfogott a "munkához". A gitár kicsit karcos volt, olyan finomított Sonic Youth, az énekhez volt hozzá adva némi effekt, ami egész furcsa és nagy teret adott neki. A váltásoknál látványos volt, hogy a dobos folyamatosan beszámolt a két gitárosnak, de mindenki tette a dolgát. Teljesen rendben lévő, nagyon picit zajos, post-punk, kicsit noise-rock, plusz elektronika uralta zenét nyomtak és azt baromi feszesen. A klippes dalok, mint az In the Ghetto, a Master and Servants is elhangzott, ami élőben is jól szóltak. Persze a hangosítás nem nagyon tudott velük mit  kezdeni, az bugdácsolt, mert felvételeken azért rendesen ki van érlelve a hangzásuk. A zenekaron kezdetben látszott a csalódás, hogy kevesen vannak, de a végére marha jó buli kerekedett, mert megjöttek az emberek is. Maximális tisztelet érte, hogy már az első dalnál oda tették magukat, a végén meg a közönség vissza jelzésével szerintem elégedettek lehettek. Fesztivál zárásnak tökéletes koncert volt és a végére jó sokan nézték Őket szerencsére. Korábban meghallgattam egy lemezüket és tetszett, de élőben teljesen levettek a lábamról. Lehet, hogy pont azért, mert nem sikerült annyira tisztán megszólaltatni? A negyedik nap végére már lehet nem volt ilyen elvárásom sem, meg a sampler áramkábel vagy talán a  DI-box kábelével volt egy kis gond, ami befolyásolhatott ezt-azt technikai, megszólalási szempontból. Nálam így is öt pontos volt! Még délután vakaróztam, hogy vegyek-e lemezt, a koncert után nem volt kérdéses. Tökéletes lezárása volt számomra a négy napnak.

Fuzz Club Records elérhetőség: https://fuzzclub.com/search?q=Juju

Fbook: https://www.facebook.com/gioele.valenti.1

_dsc4823.jpg

_dsc4782.jpg

Összességében minden szempontból szerettem a Fekete Zajt. Remélhetőleg jövőre is sikerül becsatlakozni, bár a sátrazás feelinget meghagynám már másnak. Nem hiszem, ha a kicsit másféle zenét szerető emberek ezt a fesztivált lövik be jövőre maguknak csalódnának. Én biztosan nem csalódtam, még ha néha lazulgattam is, meg nem minden bandáért lelkesedtem. de nem tetszhet minden! Azt hiszem a telt ház miatt, a következő évire érdemes készülni, mert gyanítom ezután is lesz Fekete Zaj.

Köszönet a szervezőknek a programokért, meg azért, mert összerakták a járványhelyzet ellenére a rendezvényt! Köszönet mindenkinek, akivel találkoztam, beszélgettem, aki elolvasta amit írtam. Külön köszönet Sándor László barátomnak a fotókért, meg hogy rátudtam venni a sátrazásra! 

Címkék: Beszámolók