(2016. Cyclic Low)
A svéd Sophia (nem összekeverendő a The God Machine-ből átalakult brit indie zenekarral) nekem eddig kimaradt a zenehallgatásaim sorából. Tudom, hogy a hazai és külföldi körökben eléggé ismert, leginkább, mert az Arcana nevű svéd neo-classical zenekar egyik oldalprojektjeként működik, Peter Bräjgö vezetésével. A stílusa leginkább a martial – industrial vonalon mozog az anyazenekartól eltérően.
Hegy – 80 Miles Out & 6 Feet Under
(2016. Self Realesed)
Elsőre furcsa volt a zenekar neve számomra, teljesen más stílusú zene ugrott be a névről. A lemez linkjével együtt érkezett egy bemutatkozó levél is, amivel sok mindent nem tudtam kezdeni, mert a tagok korábbi zenekarait nem ismertem. Sem az Octahed-et, sem a szegedi Real Lies-t, de szerintem a Hegy zenekar szempontjából ez lényegtelen is. A zenekar tagjai: Szabó Attila – gitár, Kovács Miklós – basszusgitár és Rókusz András – dob.
(2015. Self Released)
Azt hiszem a magnókazetták visszatérése nem csak engem lep meg, de szerencsére én nem hajítottam a szemétdombra a meglévő kazettadecket, így tudok azt is hallgatni. Persze, a Tongue Party bemutatkozó kazettáját nem azon hallgattam, mert a digitális verzió is elérhető. Ez a lemez, kazettán jelent meg 2015 áprilisában, ebben a formátumban rendelhető.
A zenekar négytagú, bár ebben nem vagyok biztos. Miért? Felsorolom a tagokat, utána magyarázat következik. Tehát a zenekar tagjai: Adam Hile – gitár, ének, Brandon Hile – dob, Luke Gutting – basszusgitár és Andrea Adams – fények.
(2016. Saját kiadás)
Az egyik kedvenc kortárs magyar regényemben, a Folyamistenben megismert fantomzenekar, az Anarchitecture ismét életre kelt, és nem csak a könyv lapjain. A project továbbra is a regény írójának, Lanczkor Gábornak a munkája elsődlegesen.
A könyvhöz készült Soundtracks for a Novel című lemezanyagról már írtam korábban. Viszont ezeket a felvételek már nem kell a könyvvel összekapcsolni, kicsit más is, mint a Soundtracks for a Novel, de nagy érdeklődéssel vártam, hogy meghallgathassam. A lemez 6 felvételt tartalmaz, majdnem 20 percben.
Izgalmas hétköznapi koncert a Gyilkostól és a Raketkanon-tól!
A képekért bocs, de a telefonommal készültek. Akkor itt a beszámoló...
(2016. Saját kiadás)
Nehéz elkezdeni az írást egy olyan zenekar anyagáról, amely működését folyamatosan követem. Egy kis elfogultság mindig belekerülhet az ilyen recenzióba, bármennyire is próbálom elkerülni. Viszont, ha azt veszem, hogy arról írhatok, ami nekem tetszik és szeretném, ha többen megismernék ezeket az előadókat, akkor megéri, hogy elkezdjem. A mostani nehéz kezdésem tárgya a Győrből induló, majd a székhelyét Budapestre áthelyező Pozvakowski zenekar hatodik nagy lemeze lesz. Nem kevés a négy év, amit várni kellett rá, ezért nem kis izgalom volt bennem, hogy meghallgathassam.
(2015, Sup Pop)
Őket is biztosan sokan ismerik, de nekem kimaradt eddig ez a zenekar. A kanadai Metz Torontóban működik és egy nagyon figyelemre méltó zenekar, ahogy elnézem, elég jelentős rajongótáborral. A Metz trió felállása: Alex Edkins - gitár, ének, Chris Slorach - basszusgitár és Hayden Menzies - dob.
Ma 20 éve jelent meg a Neurosis szerintem legnehezebb és legkeményebb lemeze a Through Silver in Blood. Olyan "csapásokkal", mint a címadó dal, az Aeon vagy a Locust Star, Nem volt könnyű elsőre végig hallgatni, de a hangulata az ereje mégis katartikus érzést okozott számomra. Ennek a lemeznek a meghallgatásával kezdődött a rajongásom a zenekarért. Igazából, ezért írtam ezt a bejegyzést.
Hamarosan európai turné indul, aminek egyik állomása Bécsben lesz 2016. augusztus 14-én. A jegyek elég borsosak, de aki egyszer látta őket az szerintem akarja újra.
Jegy itt: http://arenavie.com/web/?page_id=264®event_action=register&event_id=1133
(2015. Self Released)
Lehetséges, hogy van olyan köztetek, aki ismeri a zenekart. Sőt! Mindensetre a tavalyi lemezükről való rövid recenzió írására az késztetett, hogy hamarosan Budapesten játszanak, egészen pontosan május 17-én kedden az A38 hajón. A belépő nevetséges összeg, az élmény meg nem hiszem, hogy kihagyható.
A belga Raketkanon egy négy tagú csapat. Gitár, basszus, dob, szintetizátor, ének felállásban.
Sheik Anorak eredeti nevén Frank Garcia, ezen a néven 2006 óta működik, francia nemzetiségű, de a svédországi Göteborgban él. Sok műfajban az inde-rocktól, a free-jazzig, a black metalig kipróbálta már magát zenekarokban, Sheik Anorak a néven a szóló munkáit mutatja be. Minden hangszeren ő játszik, leginkább dobon, gitárokon és elektronikus hangszereken és élőben is így csinálja.
(2016. Indie Recordings)
Számomra az egyik legerősebb és legjobb sludge – post - metal zenekar Európában a svéd Cult Of Luna. Ők is az egyik olyan zenekar, amelynek minden lemezét szeretem. Többnyire azért, mert lemezről lemezre mélyebbek az albumaik. Egy ideje már hallottam róla, hogy a Made Out Of Babies énekesnőjével Julie Christmassal készítenek nagy lemezt, akinek régi zenekarának első két lemezét nagyon szerettem, így kíváncsian vártam, mi lesz az összefogás eredménye.
Néhány hónap múlva, 2016. 06. 17-én megjelenik a Swans -The Glowing Man című új lemeze, amely háromféle verzióban lesz kapható. Infókhoz tovább...
(2015. Twilight Records)
Igen, ez a név egy magyar előadót takar, akinek egy argentin kiadója van, ami ráadásul főleg dark, dark-ambient, dark-folk, EBM előadók munkáit gondozza. De mi vagy ki is ez a Remete?
A Remete név Madura Jánost takarja, aki korábban a számomra nagyon sokat jelentő Our God Weeps-et működtette a 2000-es évek elején, ami a svéd Arcana nyomaiban járó neo-classical stílusú zenét ötvözte a neofolkkal, sokszor elektronikus hangszereléssel. Minőségi és nagyon mély lemezeket készített ezen a néven. Az Odabenn az önálló projectjének debütáló lemeze, ami a 2013 és 2015 között készült felvételek kivonata.
Nem titok, hogy az egyik nagyon fontos zenekar számomra a NEUROSIS, amibe ha valaki elmerül, nem csak a nehéz gitárokat és az üvöltést fogja értékelni, hanem egész más csatornákat is kinyit az emberben.
A zenekar idén ünnepli 30. születésnapját, amihez új kiadványok és koncertek is társulnak.
(2014. Eget Vaerelse)
Ez az a lemez, amit a megjelenése óta körözök, hátha meglesz. Meg is lett! A dán Selvhenter az utóbbi évek egyik olyan zenekara, ami élőben nagyon erős benyomást gyakorolt rám. A zenekar debütáló lemezéről, a 2013-as budapesti koncertjük után már írtam, de a következő évben megjelent Motions Of Large Bodies-hoz nem sikerült eddig hozzájutnom.
A zenekar több dolog miatt is izgalmas. Az egyik, hogy két dobos van benne, a másik, hogy nincsenek benne gitárok, még ha úgy is tűnik néha, a harmadik, hogy a teljes zenekar hölgyekből áll. A felállás: dobok: Jaleh Negari és Anja Jacobsen (jelenleg egy dobos van zenekarban), harsona: Maria Bertel szaxofon: Sonja LaBianca, hegedű: Maria Diekmann.