Uxo – Uxo

(2016. Reptilian Records)

uxo.jpgUtálom a „supergroup” kifejezést, de mégis leírtam. Ennek ellenére a továbbiakban is mellőzni fogom, még ha az Uxo-ra mondják is ezt a kifejezést! Létezik két zenekar, amely hellyel – közzel ma is működik: az egyik a new-yorki (USA) Unsane a másik az orlandi (Main, USA) Today Is the Day. Az előbbi zenekarban egy Chris Spencer nevű fickó gitározik és énekel, utóbbiban pedig egy Steve Austin nevű figura teszi ugyanezt. A maga nemében mindkettőjük főzenekara kegyetlenül jó banda, saját hangzással és remek lemezekkel. Szóval ezek emberek, kiegészülve Pat Kennedy dobossal és Aarne Victorine basszusgitárossal összehozták a Uxo nevű projectjüket.

Szerintem aki az első bekezdést végig olvasta és a két úr zenekarait ismeri, már üti is a gugliba, hogy meghallgassa. Az írás többi része meg azoknak szól, akik nem ismerik őket.

A Uxo lemeze hét számot tartalmaz és nincs benne egy pillanatnyi pihenés sem. Tényleg olyan, mintha az Unsane noise-rockját, összeengedték volna Today Is The Day metáljával és megspékelték volna valamiféle hard-core, experimental-metal fűszerrel. A Spencer – Austin duó énekel végig, az ő hangjuk meg igen csak meghatározó az eredeti együtteseikben is. Az első számtól az utolsóig egy feszített, energikus, dühös, és hihetetlenül gyilkosul szólnak benne a gitárok, az dob-basszus alapok meg mértanian kiszámoltak és masszívak. Talán az Everything’s Mistake, ami kilóg a sorból a minimális tempóvisszavétele miatt, de ez is egy feszes szerzemény, ami inkább a Neurosis felé közelít megszólalásban, de megmarad a zajosság benne. Bár most, hogy leírtam a talán még a Neurosis féle súlyosság is meg van a számokban. Nem nagyon tudok mit írni róla, mert egy lélegzetnyi időt sem hagynak a hallgatás alatt arra, hogy leüljön az ember és gondolkodjon. Végig feszítik az emberben a húrt, hogy eszébe ne jusson elkalandozni.

Ahogyan a kiadó ismertetőjében írja, ez nem egy oldalhajtás, ez egy zenekar a mának és egy zenekar a jövőnek.

A hangzás egyébként kicsit frissességben, erőben az Unsane ’90-es évekbeli lemezeit idézi nekem, de nem másolat, mert itt valahogy nyitottabb más súlyosabb stílusok felé is. Ehhez hozzárakva az eltelt 20 év tapasztalatát (még máshonnan is, pl.: sludge metal, experimental) és megszólalásának profizmusát, de nem elkalandozva, kikacsintva a mainstremare áll össze az egész anyag. Ez olyan XXI. századi noise-rockos metal–hardcore-experimentl cucc lett, kicsit visszanyúlva a kezdetekhez és nem hagyva kétségeket, hogy van remény az önálló úton.

Na, ez is kell eredetiben természetesen!

Nem is írok róla többet! Hallgassátok meg, de készüljetek fel, hogy nagyon hangos és nagyon ütős lesz!

Ja, és májusban állítólag európai Unsane turné lesz, mondjuk most az Uxo turné jobban felpörgetne.

Rendelés, meghallgatás itt: http://www.reptilianrecords.com/products/565774-uxo-self-titled-lp-cd

https://www.facebook.com/UXOOFFICIAL/

 

 

Címkék: Lemezek