(2018. Self Released)

Az ír RAUM KINGDOM egy 2014 óta lézető alakulat, amelynek tagjai:  Mark Gilchrist - dob, Ronan Connor - basszus,  Andrew Colohan - gitár, Dave Lee - ének. Elég sok post-metal és sludge-ot hallgatok, pontosabban hallgattam, mostanában inkább keveset, mert valahogy mind egyformának tűnnek. Gondolom kitalálható,  ha felvezetésben erre a stílusra célozgatok, hogy a nevezett zenekar is ebben a műfajban utazik, de a RAUM KINGDOM eléggé bejött nekem.

Ráadásul, nekem nagyon is bejött és nem azért, mert hiper különleges, hanem mert nagyon erős és ugyanakkor változatos is a zenéjük. Mi ugrik be róluk? Amenra, Cult Of Luna, Yob meg a stílus zászlóshajóinak hatása, úgy en bloc. Ugyanakkor a lemez hét felvétele, nem fullad unalomba, mert nagyon jó váltások vannak benne, baromi bika gitárhangzással. Viszont nem a nyomasztó sötétség uralja le a felvételeket, hanem néhol egész világosság gyúlik, az énektémák és a gitárhangzások változása miatt. Persze vannak olyan számok, mint a DIG, ami nagyon sötét, a végén levő női kántálás és "misztikus effektek" miatt, hogy a végén ismét a gitárok szaggassanak. Nagyon izgalmas szám a Makavrah énekesnőjével Mia Govonival készíttet Winter is. Mondjuk ez elején a gitár nagyon is idézi a felsorolt "zászlóshajókat", de utána egy nagyon változatos, néhol sludge-metal, néhol valami doom féle, kissé ködös, de nagyon jó dologgá áll össze a maga 14 percével. A lemez második fel, inkább már egy sludge metal pusztítás, de abból is jó fajta és hallgatható. A gitárok egyébkén minden számban tetszenek. Jók a riffek és szerencsére nem uralják le az egészet, hanem még vannak mellettük ötletes, egyszerű alápengetések is, ráadásul kicsit feszültség fokozók a riffekkel együtt. Az utolsó 10 perces STRUGGLE, szintén egy nagyon mély és változatos megszólalású dal, hangulatilag viszont nagyon egységes. Lassan kavargó gitárok, tiszta ének témákkal, majd az ének és a gitárok is egyre súlyosabb masszává állnak össze, hogy lerakják a pontot a lemez végére.

Nem rövidek a számaik, de én kíváncsian vártam mindig a  következőt, hogy vajon hogy pakolják össze.  Igazán egy szerzemény nem tetszett a Walk With Reality és nem a  zenei miatt, hanem mert az énekről végig az Alice In Chains ugrott be és nem tudtam kizárni. Tudom: ez az én hülyeségem.

Ebben a műfajban egyébként kicsit sok, a közel egyórás játékidő szerintem. Főleg, hogy annyira erős számok vannak rajta, hogy eltelíti a hangzásuk a hallgatót. Ezt leszámítva, jó lemez lett!

Letöltés, meghallgatás itt: https://raumkingdom.bandcamp.com/album/raum-kingdom