Azon agyalgattam, hogy mi volt az a lemez, ami nagyon bejött idén, de nem írtam róla. Aztán beugrott, hogy az angol SQUID májusban megjelent lemezét elég sokszor meghallgattam és nagyon tetszett is. Mégsem írtam róla, mert annyira egyértelmű volt, hogy itthon is pajzsra emelik majd. Aztán most néztem, hogy magyarul egy két helyen  jelent meg róluk valami, pedig a "Napnyugaton" NME-től a Newyorker-ig mindenhol ott voltak. Nem véletlenül! 

A zenekar nagyjából 2016 óta dolgozik együtt, de csak kis lemezeket adott ki, 2019-ben ennek ellenére már mindenféle listákon szerepeltek. Ezután csend, majd a debütáló nagylemez. A felállás alapján ami: Ollie Judge – ének, dobok, Louis Borlase – gitár, basszus, Arthur Leadbetter – billentyűk, hegedű, ütősök, Laurie Nankivell – basszusgitár, trombita, Anton Pearson – gitán, basszus, ének, ütősök elég stabil tagsággal nyomják.

A zenét meg kikiáltották post-punknak, de nem az. Van az is benne, de kraut-rock, post-punk, art-rock, némi jazz is megjelenik benne sőt még az experimental is az elektonikus hangszereknek és az effekteknek köszönhetően. Nagyon izgalmas a teljes anyag. A gitárosok nagyon érdekes témákat játszanak, sokszor egymásnak válaszolgatnak, a fúvós részek is marha jól illeszkednek a számokba, de nem szimpla popzene. Nincs rajta egy unalmas és érdektelen dal. Nagyon - nagyon jó lemez. Nem nagyon tudtam mihez hasonlíthatni, de nem akarom.  Nem tudom. Pedig biztosan lehetne. Alig várom, hogy jövőre a katowicei OFF Fesztiválon élőben is lássam őket. Mást nem írok róluk, mert a net tele van velük,.Amennyiben beütitek a nevet, meg a lemez címét.

Ízelítőnek inkább berakok egy KEXP TV-s koncertet, mert ha vevő vagy az ilyesmire ez is elfog kapni. Utána meg jöhet a lemez. 

Fbook: https://www.facebook.com/squiduk

Bandcamp: https://squiduk.bandcamp.com/album/bright-green-field