KING DUDE - Full Virgo Moon
(2020. VAN Records)
Az egyik régi barátom küldte át az új KING DUDE lemezt, amiről fogalmam sem volt, hogy megjelent. A seattle-i TJ Cowgill zenész, énekes nyolcadik albuma a Full Virgo Moon. Aki ismeri a zenéjét nagyjából tudja, hogy mire számíthat tőle. A KING DUDE egy szóló projectként indult, de az évek alatt változó felállású zenekarrá nőtt. Az új, 20220-as album kilenc dalt tartalmaz.
Elég vészjósló már a borító is, és a zene sem könnyű, meg még mellé kissé sötét is a szövegekkel egyetemben. A borító alapján, a zenében valami teljesen másra számítottam. Bevallom, nekem a borító nem igazán tetszik, de a zenei tartalom igen.
Nagyon kínos az, amikor kapsz egy emailt a múltban és fél évvel később veszed észre, hogy nem csak nem válaszoltál rá, de nem is olvastad. Akkor még kínosabb, ha egy olyan zenésztől kapod, akinek az eddigi bandáit rommá hallgattad. Russell Emerson Hall egy ilyen zenész, akinek a The United Sons Of Toil és a Tyranny Is Tyranny nevű zenekarait rengetegszer hallgattam. Tavaly augusztusban DAUGHTERS OF SAINT CRISPIN néven, duó felállásban megjelentettek egy négy számos anyagot. Pontosabban: Russell Emerson Hall - gitár, ének és Peter Leonard - basszusgitár, ének meg egy dobgép beépítésével létrehozottak egy új formációt. A bandának volt már egy kvázi kétszámos anyaga eddig, ez a második EP-jük.
A napokban kaptam egy megtisztelő megkeresést a cseh BUGMEN zenekartól, amiben felhívták a figyelmem az új nagylemezükre. Bevallom sohasem hallottam róluk, pedig 2003 óta léteznek. A bandcamp-en 2010-es az első album ami fenn van tőlük, szóval nem ma kezdték! A zenekar tagjai: Štěpán Petr - basszus, Martin Dohnal - gitár, ének, Martin Semerád - gitár, ének és Honza Stejskal - dob. 
Mióta újra elkezdtem olvasni Kömlődi Ferenc és Pánczél Gábor: A mennyek kapui (az elektronikus zene évtizede) című könyvét, azóta egyre több régi és új elektrocuccot hallgatok. A '80-as évekből szerettem az Electronic-Body Music-ot, majd amikor a '90-es évek első felében megérkeztek az elektronikus zene új irányvonalai, azt egyfajta zenei forradalomként éltem meg. Akkor lett kedvencem a The ORB, az ORBITAL, az azóta kicsit elfeledett ULTRAMARINE, no meg ennek köszönhetően, de leginkább Gyula haveromnak megismertem egy - két analóg dob - basszus cuccot fizikai valóságban. Imádtam a hangjaikat még ha végtelenül egyszerűek is voltak, de a egy - egy "beletekert" hangba szépen sikerült beleragadnom. A lényeg! Keresgéltem új elektronikus zenei formációkat és így akadtam az indianapolisi ANGEL-MAKER-re. ( A gond annyi, hogy sajnos ezen a néven is fut más stílusokban néhány zenekar.)
Legnagyobb bánatomra, a járványügyi helyzet miatt, sem új zenéket hallgatni, sem írni nincs nagyon időm. Meló van! Emiatt, igen csak rövid leszek! A BLEAKNESS nevével az amerikai FOTOCRIME turné vendég fellépői kapcsán találkoztam, de mint mindegyik a közeljövőbe meghirdetett koncert dátum, ez is törölve lett sajnos. Igaz már korábban rávetettem magam, a francia zenekar lemezére, azért csak írok róla. Meg azért is, mert reménykedem benne, hogy a Fotocrime turné pótlásnál jönnek Ők is. A trió felállás 2019. decemberében hozta ki ezt a lemezt, ami zenekar első teljes nagylemeze. Egyébként a zenekar 2018-ban alakult és a tagjai: Jake - dob, Nico - gitár, ének és Phab - basszusgitár.
Valahogy megint sikerült belenyúljak! Sokan azt gondolhatjátok, hogy csak a noise-rockra vagyok rácsúszva, de nem. Pontosabban nem csak arra, de azért a posztban szereplő a walesi Cardiff-ben működő THIS IS WRECKAGE mégis csak egy noise-rock banda. Ráadásul, piszkosul jó! A trió 2011 óta működik és azt hiszem, ez a negyedik anyaguk ami azóta megjelent. A zenekar tagjai: Rugz - basszus, vokál, Pling - dob, ének és Grave - gitár, ének.
A Budapesten működő ON GRAVES első anyagáról már írtam tavaly (
Ahogy elkezdtem a SOOMA lemezét hallgatni, akkor jöttem rá, hogy milyen kevés svájci zenekart ismerek. Persze, hogy egyből a The Young Gods, a Yello, meg az egykori noise-core Autopshy ugrott be, de igazán ennek a triónak semmi köze az említett zenekarokhoz. A Zürich-ben működő SOOMA 2014-ben alakult és számos koncertet lenyomták már, leginkább Franciaországban és Svájcban. A most megjelent It's All About Change című lemezük sem az első megjelenésük. A zenekar hármasát a következők fejek alkotják: Fidel Aeberli - dob, Yannick Consaël - gitár, ének és Victor Rassov - basszusgitár. Náluk nincs mellé beszélés, mert a zenei totál vegytisztán belőhető: nagyon vastagon noise-rock cucc az egész album.
Nem írtam el az évszámokat a megjelenésnél, mert a Don't Remember Me For This című nagylemeze a philadelphiai zenekarnak tavaly jelent meg. Ugyanakkor januárban még kipakoltak a bandcamp-re egy két számos bónuszt, ami lemaradt a tavalyi megjelenéskor az oldalról. Szerintem elég izgalmas eleve az egész lemez, meg ez a két szám is, mert néhány stílust elég "csibész" módon ötvöznek a számokban. 
A GOYOKIN egy Lyonban működő trió felállású kollektíva, aminek a tagjai: Anthony MOWAT - szintetizátorok, , Jean-Luc Navette sampler, loopok., Tommy Rizzitelli - ütősök. A III nem az első anyaguk, de egyenlőre én még csak ezt hallgattam meg. Pontosabban mégiscsak az első, mert korábban csak egy - egy felvételt publikáltak. A zene
Tiltakozom néha a nosztalgiázás ellen, de azért mindig sikerül olyan bandákba belefutni, akik visszahajítanak a '80-as évekbe. A chicagói WHAT'S YOUR DAMAGE? pont ilyen banda. A négyes fogatot, Quinn - ének, Sean - basszus,