OFF FESTIVAL- Katowice - 2022.08.06. (szombat)
Az első nap elég erősre sikerült, így némi pihenés, kajálás, városban való séta után ismét kibuszoztunk a fesztivál helyszínre. Mondjuk nem siettük el, de ez a rendezvény nem is erről szól nekünk.
Az első nap elég erősre sikerült, így némi pihenés, kajálás, városban való séta után ismét kibuszoztunk a fesztivál helyszínre. Mondjuk nem siettük el, de ez a rendezvény nem is erről szól nekünk.
A 2020-as, 2021-es fesztivál a COVID-19 miatt elmaradt, így nagyjából annak a 2020-as évnek a pótlására kerül sor idén az OFF Festival-on, a lengyelországi Katowicében. A benzin árak miatt, vonattal mentünk így délután 6 órára értünk ki. Az már sajnos szemet szúrt egyből, hogy a lemezkiadók és a bő merítésű lemezbolti standok elmaradtak. Sajnáltam, mert eddig ha tetszett valami amit nem ismertem, nagyjából a koncert után megtudtam venni fizikai formátumban. Meg lehetett jó lemezek között böngészgetni, amit sajnos idén nem. A helyszín, a fesztivál mérete viszont szerencsére nem változott és a program is elég jól sikerült. Talán azt lehetett érezni, hogy eddig sem volt túl sok külföldi, de most hallottunk a legkevesebb nem lengyel szót a helyszínen. Igaz azt nem mondom, hogy a műsor nem volt máskor erősebb, de nem volt okunk panaszra.
(2022. Self Released)
Hong-Kongban működő zenekarról sem írtam még. Semmit sem tudok róluk, de ez egy 10 perces bemutatkozó anyag, ami erősen át van itatva elektronikával. No meg jó kis cold-wave-es, dream-pop-os hangulattal. Dobgép, gitár és női ének a fő csapásvonal. Nagyon jó kis bemutatkozás. Nekem nagyon bejön az énekesnő hangja is, meg az egész hangulata. Kontakt nincs, bandcamp van, más semmi. Nem is tördelem be külön posztként, mert nem tudok róla többet írni.
Link: https://thecrushinhk.bandcamp.com/releases
(2022. Sabotage Records)
A francia BLEAKNESS bemutatkozó anyagáról már írtam korábban (itt). Az elmaradt Fotocrime (US) turné kapcsán ismertem meg őket 2020-ban. A Life At A Standstill június végen jelent meg, amire vinylen is sikerült lecsapnom az Izomerőszakpogó Distro révén. Az albumon tíz új szerzemény van, amelyik egyáltalán nem gyengébbek az előző lemez számainál. Persze van egy kis változás, de azt majd a posztban.
(2022. Zazen Sounds Publishing)
A NAM-KHAR egy német ritual, dark ambient, industrial project, ami jó pár éve működik. A Dok-Pa a sokadik lemeze. Ez nem jelenti azt, hogy mindegyiket ismerem. Sőt, ez az első amit hallottam tőle. Csaba barátom ajánlotta, hogy füleljek bele és valahogy meg fogott amit hallottam. Egyébként belehallgatva a korábbi anyagaikba, elég változó stílusú és minőségű lemezei vannak. Mondjuk nem véletlen, hogy a görög Zazen Sounds kiadó ezt a lemezt jelentette meg, de hát erről majd beljebb.
(2022. Helikon Kiadó)
"A PEN díját bojkottáló szerzők úgy döntöttek, húznak egy vonalat, hogy a szólásszabadság ettől eddig tart, - és én újra magam előtt láttam az ijesztő szájkosarat, amelyt mindinkább rám akarnak erőltetni, miközben a társadalom egyik rétege egy másik réteg cenzúráját követeli saját nemes szándékú eszméi, illetve a béke meg a jóakarat nevében." - B.E. Ellis - Fehér
El kellett telnie majdnem három évnek ahhoz, hogy a 2019-ben megjelent utolsó Bret Easton Ellis könyv magyarul is megjelenjen. Igazából vártam már, mert mindegyik könyvét olvastam, még ha nem is mindegyik tetszett egyformán. Persze azok az évek elmúltak amikor nagyon átütő volt. Igazából a Hold park volt, ami nagyon tetszett a későbbiek - 2005 - közül. Az utolsó 2010-es Királyi hálószobák már nem annyira. Szóval valahogy vártam, hogy lesz valami új lendület. Nem vagyok sem irodalmár, sem könyvkritikus, szóval az alábbi sorok inkább olyan érdeklődés felkeltésre szolgálnak.
(2022. P.O.G.O. Records)
Nagyon kedvelem ennek a belga kiadónak a dolgait, ezért egyértelmű volt, hogy megfogom hallgatni ezt a lemezt. Egyébként ez egy bemutatkozó anyag, szóval nem is nagyon volt mihez kötni. A zenekar tagjai: Yves Vranckx- basszusgitár, sampler, Lionel Beyet- basszusgitár, sampler és Vincent Desantos - dobok, a négyes dalban közreműködik szaxofonon Bruno Margreth. Eleve ez a két basszusos felállás is kíváncsivá tett a lemezzel kapcsolatban.
(2022. Cold Spring Records)
Az ausztrál KOLLAPS-ról - ami már lassan nem is ausztrál - , már korábban is írtam recenziót. Igazából leginkább már Wade Black énekes zenekara, aki az egyetlen alapító tag. Folyamatosan változnak körülötte az emberek, ami nem véletlen szerintem. Gondolom a zene miatt is lehet ez, mert nem egyszerű. Egyik lemezük sem az, így ez sem. Tudom, hogy nagyon megosztó a csoport, de nekem kifejezetten bejönnek lemezen. Élőben meg hangulat kell hozzá, mert brutális hangerőn nyomják a zajt.. Sajnos a mostani turné budapesti állomásán nem tudtam megnézni Őket, még ha ott is voltam a helyszínen. Korábban viszont többször is láttam. Az új lemez június 23-án jelent meg, aminek a CD verzióját meg is tudtam venni azért a koncerten.
(2022. Self Released)
Igazából már februárban kiszúrtam magamnak a német ISOCULT-ot. Mondjuk akkor csak egy dalt hallottam tőlük, így nem akartam nagy okosságokat leírni róluk az alapján. Gondoltam megvárom a teljes EP-t, ami májusban meg is jelent. Egyébként az előző anyaguk 2019-ben jelent meg, szóval volt idő agyalgatniuk rajta. Ennek ellenére furán fog hangzani hogy lelövöm az elején, de nincsenek benne nagy megfejtések. Viszont mégis csak jó lett! Legalábbis nekem bejön. No, akkor a részletek!
(2022. Self Released)
A NEW GRASS egy leginkább egy személyes projekt, amihez néha becsatlakozik egy - két haver. A 2010-es években is több megjelenése is volt, de az most a legújabb anyag, aminek a címét nem kell magyarázni szerencsére. A felvételeket egyébként Lucio Oquendo készítette, aki basszus, ének, gitárok, alapok programozása fronton mindent maga csinál. Ez a ötszámos EP, igen csak jó kedvcsináló a régebbi dolgaihoz.
(2022. Alternate Records)
A LE DAYS igazából nem egy zenekar, hanem a svéd Daniel Hedin munkáinak a nevesítése. Korában írtam a magyar blindblindblind kiadónál megjelent lemezéről. Egy év után itt az új, negyedik nagylemez. A 11 szerzemény tartalmazó Stuck In My Head-ről, már előre elárulok valamit. Ez nem az a lemez, amit elég egyszer meghallgatni. Ez a fajta album, amire érdemes elég időt és figyelmet fordítani.
(2022. Self Released)
A BANANACH-ra úgy akadtam rá, hogy belefutottam egy hirdetésbe, ami a indonéz zenekar németországi turnéját reklámozta. Meg az is szimpatikus volt, hogy a négyesben három női tag is van. Nem tudom mikor alakultak, de 2018-ban már megosztottak egy felvételt a bandcamp-en. Mindenesetre a Panoptic Litter a 2022-es öt számos EP-jük, ami nekem bejött. A zenekart a következő négyes alkotja: Karina - ének, Mojann - gitár, vokál, Fay - dob és Java basszusgitár. Akkor röviden a lemezről.
(2021. Fasaan Records)
A Ráday Klubra biztosan csak néhányan kapják fel a fejüket. Főleg arra, hogy 2022-ben hogy jön képbe ez a helyszín. A DAS KAPITAL csoportra meg még kevesebben emlékezhetnek. (Persze ez a zenekar nem az a német, dán jazz zenekarral, ami most ezen a néven működik.) Ez a zenekar magyar volt és a '80-as évek közepén működött, sajnos nagyon kevés ideig. Mégpedig az "ős" ipari, zaj zene nyomvonalán. Olyanokat követve, mint az akkori Test Dept vagy a korai SPK. Nagyon kevésszer említik itthon, de pl. Szőnyei Tamás Rock a vasfüggyöny mögött című könyvében konkrétan nevesíti a szerző őket, mint az ipari zene magyar követőit. A digitalizáció egyik izgalma, hogy elő kerülnek felvételek vagy valamiféle dokumentumok a régi időkből. Ez is egy ilyen felvétel, igaz nem az eredeti koncert anyag, hanem egy remix. Pontosabban kettő, amit a svéd Fasaan Records vinylen kiadott tavaly. A posztban nem feltétlenül erről lesz szó, hanem némi infó a csoportról, meg képek is, meg persze az említett hanganyagról szövegelés, mert ezért kezdtem el írni a posztot.
(2022. Icy Cold Records)
Ez az a lemez, amire a zenekar neve miatt szerintem soha sem kattintottam volna. Valahogy nem volt szimpatikus, de mivel a kiadó dolgait időnként megnézem, gondoltam csak belehallgatok. Aztán a belehallgatásból végig hallgatás lett. Nem is egy. A kiadót ismerve stílus ügyileg nagyjából sejtettem mire vállalkozom, ami nekem nem is okozott csalódást. Ez a duó felállás kezd már ebben a post-punk, goth stílusban egyre elfogadottabb lenni, mert kapásból tudnék mondani még négy - öt ilyen felállású csapatot. Most a The Doctors, szintén duó második nagylemezéről lesz szó, azért mert csak.
Èszaki fénygránát a pesti égen - 11 év után visszatér az :Of The Wand And The Moon:
és viharos elemeket hoz magával
Szöveg: Gátas József
Az előrejelzések szerint ritkán tapasztalt időjárás várható június 23-án az Instant-Fogas Komplexumban. Minden égtáj felől zord és hideg szelek fújnak, egyedül keleten szakadozik a felhőzet és süt ki hosszabb-rövidebb időre a nap. Az északi melankóliát az : Of The Wand And The Moon : (DK) hozza, skandináv szomszédja. a Trepaneringsritualen (SWE) a rituális-himnikus fogcsikorgatást képviseli, a legkisebb kontinensről pedig - sztereotípiákkal ellentétben – csonttörő ipari zakatolással érkezik a Kollaps (AUS). A legyőzhetetlen Napot az idén 30 éves Scivias (HUN) csalogatja csak elő.
A Kim Larsen vezette : Of The Wand And The Moon : utoljára 2011-ben, a legendás első Focus Abyssi keretén zenélt Budapesten. A koncert előtt nem sokkal jelent meg a "Lone Descent" lemez, amely erősen eltért a korábbi neo-folk elemekben gazdag zenei vonaltól. Az aktuális album, a 10 év után, 2021-ben megjelent "Your Love Can't Hold This Wreath Of Sorrow", ez utóbbi korong világának folytatása.