FRET - Because Of the Weak
(2022. L.I.E.S. Records)
A tavalyi év egyik legjobban betalált lemeze a SCORN The Only Place című albuma volt nálam. Nem hiszem, hogy a SCORN-t nagyon be kellene mutatni. Mick Harris (Napalm Death, Null, Scorn) igazából maga az említett zenekar. Zenekar? Az jó régen volt, inkább egy személyes megnyilvánulás. Hogy jön ez ide? Úgy, hogy a FRET is egy Harris leágazás vagy nem is tudom mi. Igazából ez egy másik vonal, de mégsem. Főleg úgy, hogy azért ez is egy elektronikus zenei vonulat.
A MVILL CRIMES egy kanadai négyes, akik 2020 óta tesznek közzé felvételeket. Eddig nem hallottam őket, de véletlenül - már ha van ilyen - beléjük akadtam. Belehallgattam egy számba és egyből az volt bennem: "na, mára ez az ami kell". Ez a hat számos szeptemberben megjelent anyag, elég gyorsan átrobogott rajtam. Az első hallgatás után meg vagy háromszor még. Jó punk, de nem úgy punk, de nem az, azért még is az, meg nem csak az.
A Marseilleben működő SANDCASTLE bemutatkozó anyaga a Home. Mivel nagy információ dömping nincs róluk, így csak az öt számos EP-re lehet hagyatkozni. Eléggé bejön, mert egyébként le se ülnék írni róla. Azt sajnálom piszkosul, hogy csak öt szám van. Még pedig azért, mert mindegyik más és másképpen. Pont ettől izgalmas az egész. Rész infóim nincsennek, ezért nem is fogok okoskodni. Térjünk is a lényegre, amúgy meg úgyis az a legjobb, ha olvasás után meg is hallgatjátok.
Tudtam, hogy az angol The Cassandra Complex újra aktív, de inkább azt gondoltam, hogy valami nosztalgia utórengés. Erre kiderült, hogy nem. Az utolsó 2000-ben megjelent lemezük után 22 évvel itt az új album ami a The Plague (pestis) címet kapta. (Valahogy a pandémia miatt, ez a szó elég gyakran előkerül manapság, de végül is mindegy.) A zenekart nagyjából 30 éve hallottam először, amikor Gyula haverom (ex-Das Kapital, Magizter) egy hosszú autó úton megmutatta a Cyberpunx című lemezüket, aztán kölcsönadta az 1992-es Beyond the Wall Of Sleep koncert lemezüket. Később ezt vinyl verzióban meg is vettem valamikor. Nagyon szeretem ezt a lemezt, mert keveréke az analóg, kemény elektronikának, meg valahol a dark,- goth zenéknek. No, de néhány sor a zenekarról, aztán az új albumról.
Fura lehet, hogy 2022-ben egy 2021-es lemezről írok, de csak most találtam, pontosabban most hívták fel a figyelmem a Kassán működő STANDARD SOCIETY-re. Pontosabban kaptam egy videót egy idei felvételükről, ami a Hradby Samoty Fesztiválon készült. Emiatt hallgattam meg a tavalyi lemezt, ami igen csak bejött nekem. Mondjuk a koncert videó meg még jobban, de ott egy ötös fogat játszik. Ezt a lemezt meg ketten "rakták össze". Van még egy kassai zenekar a FARA, aminek a tagságával van jelentős átfedés. A kettőnek van köze egymáshoz meg még sem. Ugyan kértem tőlük infót, hogy ez hogy is van, de nem bírtam ki várni, mert napok óta ezt a lemezt hallgatom. Remélem ezt pótoljuk!
A REN FLOWERS egy new-yorki zenekar, pontosabban egy előadó. Ahogy "letudtam szedni", 2019 óta pakol felvételeket a bandcamp-re. Az Anhedonia a debütáló nagylemeze, amim 11 felvétel van és eléggé egységes lett hangulatban, még sem lett unalmas. Gyorsan lelehetne csupaszítani post-punk-ra, de mégsem csak az.


Hong-Kongban működő zenekarról sem írtam még. Semmit sem tudok róluk, de ez egy 10 perces bemutatkozó anyag, ami erősen át van itatva elektronikával. No meg jó kis cold-wave-es, dream-pop-os hangulattal. Dobgép, gitár és női ének a fő csapásvonal. Nagyon jó kis bemutatkozás. Nekem nagyon bejön az énekesnő hangja is, meg az egész hangulata. Kontakt nincs, bandcamp van, más semmi. Nem is tördelem be külön posztként, mert nem tudok róla többet írni.
A francia BLEAKNESS bemutatkozó anyagáról már írtam korábban (
A NAM-KHAR egy német ritual, dark ambient, industrial project, ami jó pár éve működik. A Dok-Pa a sokadik lemeze. Ez nem jelenti azt, hogy mindegyiket ismerem. Sőt, ez az első amit hallottam tőle. Csaba barátom ajánlotta, hogy füleljek bele és valahogy meg fogott amit hallottam. Egyébként belehallgatva a korábbi anyagaikba, elég változó stílusú és minőségű lemezei vannak. Mondjuk nem véletlen, hogy a görög Zazen Sounds kiadó ezt a lemezt jelentette meg, de hát erről majd beljebb.
"A PEN díját bojkottáló szerzők úgy döntöttek, húznak egy vonalat, hogy a szólásszabadság ettől eddig tart, - és én újra magam előtt láttam az ijesztő szájkosarat, amelyt mindinkább rám akarnak erőltetni, miközben a társadalom egyik rétege egy másik réteg cenzúráját követeli saját nemes szándékú eszméi, illetve a béke meg a jóakarat nevében." - B.E. Ellis - Fehér
Nagyon kedvelem ennek a belga kiadónak a dolgait, ezért egyértelmű volt, hogy megfogom hallgatni ezt a lemezt. Egyébként ez egy bemutatkozó anyag, szóval nem is nagyon volt mihez kötni. A zenekar tagjai: Yves Vranckx- basszusgitár, sampler, Lionel Beyet- basszusgitár, sampler és
Az ausztrál KOLLAPS-ról - ami már lassan nem is ausztrál - , már korábban is írtam recenziót. Igazából leginkább már Wade Black énekes zenekara, aki az egyetlen alapító tag. Folyamatosan változnak körülötte az emberek, ami nem véletlen szerintem. Gondolom a zene miatt is lehet ez, mert nem egyszerű. Egyik lemezük sem az, így ez sem. Tudom, hogy nagyon megosztó a csoport, de nekem kifejezetten bejönnek lemezen. Élőben meg hangulat kell hozzá, mert brutális hangerőn nyomják a zajt.. Sajnos a mostani turné budapesti állomásán nem tudtam megnézni Őket, még ha ott is voltam a helyszínen. Korábban viszont többször is láttam. Az új lemez június 23-án jelent meg, aminek a CD verzióját meg is tudtam venni azért a koncerten.