(2019. Self Released)

Azok, akik hallották az AUTOPSIA nevét és esetleg még zenét is azoknak nem nagyon kell bemutatni a csoportot. (Egyébként, teljesen más stílusban és több országban is működik ezen a néven zenekar.) Akik viszont még nem, azoknak röviden: 1979-ben alakult zenei formáció ami a volt Jugoszláviában kezdte működését és a zenén keresztül, más művészeti ágakra is rácsatlakoztak. Korai időszakukban, industrial, dark - ambient, néha ritual-ambient és hangokkal kísérletezős zenekarról volt és van szó még mai is valahol. A kezdeti dolgaikat szokták a szlovén Laibach-al is párhuzamba állítani, bár a Autopsia nem került olyan széles körben kultikus státuszba, mint a szlovének. A délszláv háború kitörése után, átköltöztették székhelyüket Prágába és azóta is ott alkotnak. Igaz, nem nagy intenzitással. Kicsit túrva a netet a művészeti koncepciójukról, lehet találni elég jó írásokat. Nektek ne kelljen keresni én ide másolok egy linket, amiben elég hosszasan szó van róluk is és a szimbólum használataikról és művészi koncepciójukról. Olvassátok el, ha érdekel. (itt) (itt) A '90-es években nagyon mély és érdekes lemezeket raktak össze, amik nem könnyen fogyaszthatóak, de nagyon egyediek.

A most megjelent, három számos lemeznek van magyar vonatkozása.

(2019. Self Released)

A GYILKOS triója ugyanott folytatja, ahol a 2018-ban megjelent II.-n abbahagyta. Ami egészen nem pontos, mert a folytatás pusztán annyit jelent, hogy a súlyossága ugyanúgy megmaradt, de ez a négy új szerzemény, négy új alámerülés. Alámerülés a sludge/posthc/metal/tudjaahalál mibe, mert már megint megkevertek rendesen. Biztosan vannak nálam sokkal okosabbak, akik pontosan belövik a stílust, nekem nem sikerült.

(2019. Self Released)

A napokban jött ki a budapesti ARKAS EP-je! Igazából a youtube-ra pakolták fel először a hat számos anyagot. Eleve bírom a duó formációkat, főleg azokban a stílusokban amikre nem ez a felállás jellemző. Az ARKAS-t egy gitárosból és egy dobosból álló duó. Milyen a zene?

Szerző: Broci

(kicsit megkésett ajánló a nyári fesztivászezonból)

Az idei revistei SAL fesztiválon (http://salfest.sk/) nehéz lett volna a nem hétköznapi csapatok közül kiemelni valakit, leginkább mert stílusban sem volt két összehasonlítható. Itt volt szerencsém belebotlani a remek felhozatalon belül a Coffee Or Not duóba, akik Brüsszelből tették tiszteletüket a szlovák fesztiválon európai turnéjuk keretében. Saját elmondásuk szerint már léptek fel Magyarországon is Miskolcon a Tinta fesztiválon, Budapesten és Sopronban a Búgócsiga Akusztik Garden rendezésében.  A tíz éve együtt dolgozó belga páros ( Soho Grant, Renaud Versteegen) fellépését a pszichedelikus dalokból felépített hullámzás,

Eleve meglepődtem néhány évvel ezelőtt, hogy a TEST DEPT újra aktív, főleg amiatt, hogy néhány éve írtam (itt) is róluk egy emlékező cikket. erre 2019-ben megjelent a Disturbance című lemez. Reméltem, hogy lesz magyarországi koncert és lett, eme szimbolikus dátumon. A zenekar eleve baloldali beállítottságú - nem a magyar baloldalra kell gondolni, mert szerintem az nincs, de ez az én véleményem és nem is fontos -, persze nem tudom a  bolsevik hatalomátvétellel kapcsolatban mi az álláspontjuk, de nem is ez a lényeg, hanem a koncert, a zenéjük és a benne lévő mondanivaló, rendszer kritika, figyelem felhívás.

(2019. Cold Spring)

Az ausztrál KOLLAPS második nagylemeze már elég régen megjelent. Egész pontosan májusban, de valahogy csak most vettem rá magam, hogy a írjak róla egy rövidet. Igen, rövidet! Eleve a szeptemberi budapesti koncertjüket csak mostanra dolgoztam fel annyira, hogy az ott megvásárolt második lemezt felrakjam a lemezjátszóra. Címkézhetik post-industrialnak vagy ilyesminek, szerintem meg ez igazi a műfaj alapjaihoz vissza kanyarodó industrial - noise. Azt előljáróban még fontos közöljem, hogy nagyon vastagon réteg zene!

(2019. Self Released)

A seattle-i VOYCHECH-ről már többször írtam. Ennek az oka az, hogy a kezdetektől követem őket és nekem nagyon bejön amit csinálnak. Tudom, már unalmas lehet tőlem, de a jó fajta noise-rock mindig közel állt hozzám, más stílusok mellett is. Vojcsekék meg jó noise-rock alapokra húznak bele-bele kicsit más stílusokat is, meg valahogy a korai gitáros zajrock sallang mentességét érzem bennük és ez nagyon tetszik. A srácok rajongó tábora szerencsére egyre nő és Ők sem állnak le. Nagyon jól bizonyítja ez a két számos anyag. Sajnálom, hogy csak kettő!

(2019. Numavi Records)

Az Ausztriában működő Numavi Records elég különleges kiadó, mert főleg a DIY szellemében működik. Ennek köszönhetően főleg viszonylag "ismeretlen" bandák cuccait adják ki és kicsik (még), mint kiadó. A RED GAZE nevű zenekar egy ilyen "kis üdvöskéjük". A Grazban működő négyesfogat nekem tetsző, a punk, picit noise és post-punk határait súroló zenét játszik. Mondjuk nekem leginkább a '80-as évek punkját idézik fel. Keverik az anarcho-punkot, a post-punkkal és utóbbinak is főleg a gyökereire csatlakoznak rá. A megszólalásban olyanok villanhatnak be, mint a nagyon korai The Cure (Easy Cure),  az angol  CRISIS, a Joy Division előd, WARSAW és ezen bandák stílusának határait is súrolgatják bár a sorolt bandáknál kicsit keményebbek, ugyanakkor baromi friss nekem mégis az egész valamiért.

(2019. Silver Rocket Records)

A zenekar nevének és a lemezcímének leírásától is elkap a harci ideg, a lemeztől meg az erő. Elmondtam mindent. Talán. Na, azért mégsem, szóval folytatom. A zenekar hivatalos név egyszerűsítését - márha az -  használva a D2ti De3t2 nem ma kezdte az "ipart". A cseh noise-rock színtéren - de utalom ezt a szót -  már 2003 óta jelen vannak. Oké, ez sem igaz teljesen, mert 2003-ban, meg 2008-ban volt lemezük, utána 8 év szünet és 2015 után,  most jelent meg a negyedig teljes albumuk. Aminek a címét kizárt dolog, hogy leírom újra.  A zenekar a következő tagokból áll: Bugrr - gitár, ének, Filda - billentyűk, Luďa - basszus, ének, Dav - gitár  és Marty - dobok. 

(2019. Metal Blade Records)

Lehetséges, hogy mire kirakom az írást a blogra, már tele lesznek a lemezzel a hazai zenei oldalak is. Ami mondjuk engem nem annyira zavar, mert a NEUROSIS "kistestvérei" közül, nekem a svéd CULT OF LUNA az egyik kedvencem. Ez a blog meg egy rajongói blog, így tényleg arról írok, ami igazán bejön, még ha jó sok rajongója is van a bandának. A nevezett zenekar 2001-es debütáló nagylemeze óta sok idő telt el és az utoljára 2016-ban megjelent Julie Christmas  amerikai énekesnővel (Made Out Of Babies) közösen felvett MARINER óta is 3 év. Kíváncsian vártam az új albumot, mert a MARINER-ben Julie éneke nagyon meghatározta a lemez erősségét és igen csak kedvemre való volt.

Nem gyakran írok koncertajánlót, de úgy érzem a zenekarral szemben van restanciám. Még pedig, az, hogy a 2018-ban megjelent debütáló nagy lemezről egy sort sem írtam. Sajna, egy egyszemélyes blog szerkesztőjeként néha kimarad ez az, pedig nagyon bejön nekem a WHISPERING SONS zenéje. Most sem fogok a lemezről írni, mert túl régen megjelent már, viszont a koncertre és ezáltal a bemutatkozó Image című nagylemezere felakarom hívni a figyelmeteket. Persze tudom játszottak a Szigeten, de én évek óta nem tudom kik lépnek ott fel, mert nekem a Sziget már nem a zenéről szól (Bocs!). Meg a brüsszelieket amúgy is, egy kis klubban nézem meg szívesebben.

(2019. Self Released)

Az egyesült államokbeli Portlandben működő HELP nevéről, egyből valami Beatles tribute zenekar ugrott be, utána  meg az, hogy vajon hány ilyen nevű banda működhet a világon. A válasz: sok. Mondjuk azt már nem tudnám megmondani, hogy hányan "taposnak bele" közülük úgy a hallgatóba, mint az oregoni trió. A zenekar 2018-ban alakult, szóval elég friss a banda és a bemutatkozó anyag is az. A zenekar Ryan Neigbors - gitár, ének, Boone Howard - basszus, ének és Bim Ditson - dobos alkotja. A zene pedig, punk, noise-rock, HC keverék vagy nem is tudom.

Azt gondolom, hogy aki az életkora miatt ezen vagy a turné bármelyik állomásán látta a skót ARCHBISHOP KEBAB-ot, az tuti emlékszik rá. Egyrészt a szokatlan zenére, ami anarcho-punk volt, de nem a szokványos. Másrészt a zenekar tagjainak a megjelenésére és a színpadról áramló energiáikra.

I think anyone who has seen the ARCHBISHOP KEBAB on this tour because of his or her age, will definitely remember it. On one hand, remembers on an unusual music that was anarcho-punk, but not ordinary. On the other hand, the appearance of the band members and their energies flowing from the stage was mesmerizing.

(2019. Self Released)

Nem igazán szoktam magyar, "kis" weboldalak, blogok által ajánlott lemezekről írni én is. Igazán azért nem, mert nagyon tisztelek mindenkit, aki energiákat fektet bele abba, hogy szubkulturális közösségeknek információkat nyújtson. Szerintem, maradjon csak az Ő oldalukon  meg egy - egy ilyen tartalom.  Most kivételt teszek, az egyik általam nagyra becsült ilyen oldal a Memento Mori Egyesület neo-folk.hu -ja, de most még is írok egy náluk megjelent anyagról, mert nagyon tetszik. Hálás vagyok a nevezett oldal szerkesztőjének, hogy kirakta a ROMOKON májusban megjelent anyagát.

A ROMOKON Bakos Levente zenéit takarja, akit én személyesen nem ismerek, de számomra most ért össze, hogy a BARDO blogot is ő csinálja. Amit korábban többször nézegettem, bár  egy ideje nem kalandoztam rajta, így a cikkük által jöttem rá, hogy miért is ismerős ez a  zenekar név.