(2020. Zoharum)

Sokáig tipródtam, hogy ismét írjak-e az orosz PHURPA új anyagáról. Leginkább azért, mert ez a harmadik felvételük amiről írok. Persze ahhoz, hogy korábban írjak a decemberben kijött majdnem 45 percről, meg kellett volna hallgassam először is. Elveimmel ellenkezve vinyl-en rendeltem meg a lengyel Zoharum kiadótól, de mivel más fizikai formátum nem volt ez maradt. Én az ilyen "zenét" - bár, ez több annál vagy más - jobban szeretem egyben hallgatni, hogy ne kelljen fordítgatni a lemezt. Meg aki ismeri az Alexey Tegin vezette porjektet tudja, hogy ez nem igazán háttérzaj és nem mindennapra való. Szóval csak most, hetekkel később jutottam el odáig, hogy meghallgassam és bele temetkezzek. Plusz, valahogy a hétvégi napok,sok minden miatt, "rá is hívták" nekem ezt a lemezt a lejátszómra.

(2021. P.O.G.O. Records)

A DEW egy olyan tiró, aminek a bemutatkozó anyagról is írtam, mert nagyon bejött. Természetesen ebben sem csalódtam. Leginkább azért, mert  a közel félórás új lemez a  Rau, nem igazán "hagyott békén". A  három tagú alakulat, amelynek a tagjai: Andre – ütemek, programok, gitár, Peter – basszus és Micha – szöveg, ének elég jó kis, sötét, zajos  anyagot rakott össze ismét. 

(2021. Self Released)

Persze, talán túl korai még azt mondani, hogy idei kiadvány, pedig ez az. Igaz, a felvételek 2020 augusztusában készültek és 2020 szeptemberében lettek keverve. A CLUB LOCK egy ausztrál duó, amelynek az első teljes lemeze a Precious Metal. Ami nekem egy kis frissítő "szellemidézés", amit mindjárt ki is fejtek, hogy miért. 

(2020. Self Relased)

Azok akik követik a dark-ambeint, ritual-ambinet előadókat, annak nem ismertlen a svéd LEIDUNGR neve. Nekem egyébként nem ők voltak meg először, hanem a sokkal erősebben martial - industrial, neo-classical keverék ARDITI.  Persze van hasonlóság a két csoport között, mivel a tagokban van átfedés, de számomra a LEIDUNGR egy sokkal tisztább vonalú zenei alakulat. A 2020. december 21-én a Nap újjászületésének dedikált Hibernal Solistice, című lemezük egy nagyon jól összerakott anyag lett.

(2020. Self Released)

Azt gondoltam, hogy így az év végére jön az uborka szezon, erre a spanyol MANDIVULA csak kidobott még egy ötszámos anyagot. Az egy személyes spanyol projekt  elektronikus alapokra épített, cold-wave, dark-wave,  post-punk beütésű lemezeket jelentet meg. Na jó némi basszusgitárral effektezve, meg ezen a lemezen nekem kicsit mást is. A hangulata ellenére, egyébként az új lemez egyáltalán nem hagyott hidegen. Még úgysem, hogy a hangulata igen csak hűvös. 

 Eleve a borító is nagyon megfogott, de persze az igazi tartalom a borító mögött van.

(2020. Porjekt)

Nem hiszem, hogy a Sam Rosenthal vezette Black Tape For A Blue Girl -t a goth, dark - wave rajongóknak nagyon be kellene mutatni mert több mint, 30 éve működik ezen  név alatt. Nekem nem mindegyik lemezüket sikerült megszerezzem, mert annak idején nem volt könnyű. Annyit azért hallottam Tőlük, hogy ebben a műfajban méltán nevezhetem az egyik kedvencemnek. A bandcamp oldalukon elég jól van dokumentálva minden hangzóanyaguk, ami megjelent. Meg rengeteg sajtó anyag is található róluk az interneten egyébként. Tavasszal ingyen letölthetővé vált Highlights címen egy 2016 - 2020 közötti válogatás, ami szerintem egy nagyon pazar 50 perces válogatás.  

Erre a napokban szerintem az egyik legjobb lemezüket ismét elérhetővé tették digitálisan,

(2020. Sabotage/Destructor Records)

Akik szokták figyelni a posztjaimat, azoknak a francia BLEAKNESS neve ismerős lehet. Mégpedig azért, mert tavasszal az első COVID-19 hullám idején írtam a 2019 decemberében megjelent nagylemezükről  egy ismertetőt. Gondolom nem kell mondjam, hogy nem véletlenül írtam. Kicsit akkor még reménykedtem benne, hogy a FOTOCRIME-al együtt láthatom őket májusban élőben. Sajnos nem jött össze, de alig várom, hogy legyen pótlás. Mégpedig azért, mert az előző Funcionally Extinct című lemez megfordult párszor a lejátszómban. Néhány héttel ezelőtt, pedig kijött az új EP.

(2020. P.O.G.O. Records)

Amennyiben jól emlékszem - persze, jól emlékszem - , néhány évvel ezelőtt írtam az orosz JARS akkor megjelent, azonos című lemezéről (itt). A különbség annyi volt, hogy az a debütáló nagylemez volt, ez meg már a harmadik teljes album.  Persze jelentettek meg EP-t, koncert felvételeket is közben. Hihetetlenül "bika"  volt az egész anyag miden szempontból. Megszólalásban, a számok tempójában, plusz volt hozzá egy jó kis koncert videó, ami azért vissza adta, hogy a trió nem csak felvételen "állat", hanem egyébként is oda csapnak, ha kell.

A nagy járvány közben, idén augusztus és október között Moszkvában szépen összepakoltak egy 9 számos lemezt, ugyanúgy a trió felállásban, csak éppen a basszusgitáros és dobos poszton történt változás.

Lassan  kezdem úgy érezni, hogy a lengyel underground zenei közeg teljesen beszippant. Ami azért nem teljesen igaz, de mégis. Ami annak is köszönhető, hogy Wroclaw Industrial Festival szervezői nem álltak le a videó anyagok készítésével, így folytatódik a betekintés a lengyel zenei élet nagyjából engem érdeklő részébe.  Az UKRYTE ZALETY SYSTEMU-ről már hallottam, sőt tavaly a kezemben is volt a debütáló lemezük, de mivel nem tudtam belehallgatni félre raktam. Mondjuk eleve azt hittem, hogy egy korai '90-es évekbeli banda. Erre kiderül, hogy nem, mert A Rendszer Rejtett Előnyei egy Wroclawban 2013-ban alakult zenekar.

(2020. Self Released)

A FAUCET  a virginiai Richmondban 2019-ben alakult és egy  négy tagú zenekar, aminek a Bitter Insane Melting a bemutatkozó lemeze. Valami egész érdekes anyag lett, ami nem könnyű,  viszont akik írtak róla gyorsan bedobták a punk, noise-rock keverék kategóriába, de szerintem nem az. Természetesen mindjárt jól kifejtem, hogy miért is.

A Laura Marina - ének, elektronika, effektek, Landon Walker - gitár, John Graham -basszus és Abdul Hakim Bilal - dob alkotta négyes egy nagyon érdekes huszonhárom perces anyagot rakott össze. Már eleve az érdekes, hogy a lemez címe tulajdonképpen három darab egy  - két perc közötti zaj kísérlet, amiknek nem sok köze van a többi nyolc számhoz. Viszont arra pont jó, hogy rápihenjen a hallgató  a következő "felvonásokra". 

(2020. Flatspot Records)

Valahogy úgy éreztem, hogy bele szakadnék valami had-core-ba, mert pont olyan hangulatom volt. elkezdtem keresgélni és így találtam meg a chicágói KHARMA új EP-jét, amit a harmadik anyaguk, ha minden igaz. Teli találat!

A banda 2015-ben alakult, bár bevallom nem nagyon néztem utána, de két korábbi lemezt találtam. Tőlük.

(2020. Self Released)

Nem ez az első anyag, amit JARBOE valamelyik lemezéről írok. Ami nem véletlen, mert folyamatosan követem az énekesnő munkáit. Persze írhatnék litániát a SWANS-al való kapcsolatáról, de azt mindenki tudja, meg az elválás óta eltelt több mint 20 év. A saját lemezei pedig legalább annyira jók és annyira különlegesek, hogy ne kelljen ezzel jönni. Ráadásul JARBOE munkáit spirituálisan és néha zeneileg is sokszor mélyebbnek, érzelmesebbnek, személyesebbnek találom már. Függetlenül attól, hogy a Swans-t is szeretem. 

Napokig tipródtam rajta, hogy írjak-e a lengyel DEAD FACTORY-ről vagy csak rakjam ki a wroclawi fesztiválról a videót. Amikor már harmadjára éreztem késztetést, hogy meghallgassam, megnézzem a koncertjüket, akkor döntöttem el, hogy mégis csak írok egy posztot róluk.

Mivel Katowice és környéke nekem nagyon teszik, főleg ahogy az ipari központ háttérbe szorulása miatt, a város szinte folyamatosan változik, mindig rá csodálkozok valamire. Valahogy viszont az a zsigeri ipari érzés nekem ott van benne, akárhányszor ott járok. Ez az érzés pedig nekem a DEAD FACTORY zenéjéből is visszajön irgalmatlan mélyről. 

(2020. Black Pill Red Pill) 

Előadhatnám magam, hogy mennyi megkeresést kapok, hogy írjak új megjelenésekről, de ez nem lenne igaz. Viszont  PLANETDAMAGE anyaga egy megkereséssel került hozzám. Amikor megjött az üzenet, hogy írnék-e az új albumról, egyből bevillant, hogy én ezt a produkciót láttam és hallottam a Fekete Zaj 2020-on nem is olyan régen. Meg az is, hogy bár nem teljesen az "én műfajom", de a ZAJON nagyjából éjfél körül nagyon tetszett. Holott kevés, elektro - indsutrial-t és EBM-et hallgatok manapság.

A PLANETDAMAGE Bari Máriusz takarja, aki DAMAGE néven csinált már  ezt - azt.. Záporozhatnak rám ismét a kövek, de a DAMAGE-ről nem hallottam még, erre is a sajtó anyagból jöttem rá. Mentségemre szóljon, hogy jó ideje elkanyarodtam az elektronikus zene bizonyos műfajaitól és ebbe beletartozik az EBM, az elektro - indusztriál is, még mielőtt valaki gyorsan oda kattintani a kilépésre ne tegye, mert azért ennél többet "szeretnék mondani" a lemezről. Nálam inkább a dark-ambient, experimental, meg néhány power -electronic cucc maradt meg, de az utóbbi időben el kap egy - egy más stílusokból is. Gondolom nem kell hozzá nagy logika, hogy ez a lemez is megfogott, mert ha nem tette volna, akkor nem írnék róla. 

Szerencse, hogy napközben csekkoltam a fesztivál facebook profilját, mert így kiderült, hogy van némi program változás. Az utolsó cserélt fellépő az elsővel, így a vasárnap első koncertje a BY THE SPIRITS-é lett.